Mint írták: a vád szerint az építőipari vállalkozás vezetője - az ügy férfi vádlottja - 2015-ben úgy döntött, hogy a munkavállalóit minimálbérre jelenti be azért, hogy a foglalkoztatásukkal összefüggésben felmerülő közterheket a lehető legkisebb mértékben kelljen teljesítenie. A cégvezető a "hivatalos" munkabér után az adókat és járulékokat levonta és befizette, majd a nettó bért a dolgozóinak átutalta.

A bejelentett és leadózott összeg mellett azonban a munkavállalók havonta készpénzben is kaptak további munkabért. A "zsebbe" kifizetett összeg az alkalmazottak teljesítményétől függött.

A kft-t irányító vádlott a kétféle bérezésről nyilvántartást is vezetett, amely havi bontásban tartalmazta az egyes munkavállalók részére adott hónapban átutalt és készpénzben kifizetett nettó bért egyaránt. Ezt a nyilvántartást a férfi átadta az adminisztrátornak - az ügy női vádlottjának -, aki ez alapján kiszámolta, borítékba tette és átadta a fizetést a dolgozóknak

- ismertették.

A cégvezető ezzel a módszerrel hat éven át elkerülte a "feketén" kifizetett jövedelmek után járó munkavállalói és a munkaadói közterhek - úgy mint személyi jövedelemadó, nyugdíjjárulék, szakképzési hozzájárulás és szociális hozzájárulási adó - megfizetését, és összesen 757 millió 876 ezer forinttal rövidítette meg a költségvetést - tették hozzá.

Az ügyészség a vádlottakkal szemben végrehajtandó börtönbüntetés kiszabását indítványozza. Az ügyészség a céggel szemben vagyonelkobzást és pénzbírság kiszabását is indítványozza, illetve a nyomozás során gépjárműveket, ingatlanokat és értékpapírszámlát zároltak - olvasható a főügyészség közleményében.

(kép: illusztráció; kecsup.hu)