Hegedűs Zsolt szerint e területen kritikus a helyzet, pedig Pintér Sándor az egészségügyért is felelős, volt belügyminiszter az átadás-átvételen kijelentette: egyetlen olyan ügy sincs, ami miatt neki vagy az általa irányított kollégáknak szégyenkezniük kellene, és idén februárban még azt mondta, hogy ami feladatot kapott mindent sikerült megoldania. A legnagyobb baj, hogy fel sem mérte és fel sem tudta mérni, hogy mit vállal, amikor elvállalta az egészségügy irányítását - tette hozzá Hegedűs Zsolt.

Közölte, a jövő héten egyeztetnek a Független Egészségügyi Szakszervezet képviselőivel, hogy elsősorban a szakdolgozói bértábla rendezéséről tárgyaljanak.

A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara pénteken átadott helyzetértékelő dokumentumából idézve megállapította: több tízezer szakdolgozó hiányzik, a hiányzó ápolók száma meghaladja a 30 ezret. A hiány pedig még nagyobb is lehet, hiszen a szakdolgozók átlagéletkora 47,3 év, 25 ezren már 58 év felettiek. Mint írta vannak területek, ahol az ápolók nem havi 168-174 órát dolgoznak, hanem 220-240 órát, ami rendszerszintű önkizsákmányolás.

A miniszter szerint a legkritikusabb területek a felnőtt ápolás, az aneszteziológia és intenzív terápia, a műtőszolgálat és a labordiagnosztika. Az intenzív területen 1609 szakasszisztensből 1079 46-60 év közötti, miközben a 25-45 évesek száma mindössze 212.

Megállapította, hogy a műtőkben hasonló a probléma: hiába van orvos, ha nincs elég műtős szakasszisztens, műtőssegéd és megfelelően képzett szakdolgozó. Így nemcsak a tervezett műtétek, hanem az akut beavatkozások biztonsága is sérülhet. Ennek következménye a várólisták növekedése és a betegellátás romlása.

Hangsúlyozta, hogy a járóbeteg-ellátásban sem jobb a helyzet. Az asszisztensi tagozat száma 12 285, de közel kétharmaduk 45 év feletti, a 60 év felettieké több mint 2000. „Ez az örökség: elöregedő szakdolgozói állomány, tömeges hiány, túlóra, kiégés, romló munkakörülmények, növekvő várólisták és egyre nagyobb betegbiztonsági kockázat" - fogalmazott, hozzátéve, hogy ki kell mondani: alapjában sérül már a betegbiztonság.

Hegedűs Zsolt szerint a magyar egészségügy nem működhet tovább a szakdolgozók önfeláldozására építve. Bérrendezés, valódi megbecsülés és reális minimumfeltételek kellenek. Több szakdolgozó az ágy mellé, a műtőbe, az intenzívre, a szakrendelőkbe és az alapellátásba - fogalmazott.

(mti)