Az Index, a 24.hu, a HVG és a Népszabadság (NOL) munkatársait azért tiltották ki hónapokra a Parlamentből 2016 tavaszán, mert megszegték azt a házelnöki rendelkezést, amely lehetetlenül szűkre szabta azt a területet, ahol a Parlamentben forgatni lehet.

A TASZ a beadványában azzal érvelt, hogy ez a rendelkezés már magában is alapjogsértő: az sem derül ki belőle, hogy miért van szükség arra, hogy a hatalom ellenőrzésének egy olyan erős eszközét, mint a mozgóképes tudósítást korlátozza, ráadásul jogorvoslatra sincs lehetőség, így az újságírókat semmi nem védi meg a házelnök önkényétől.

A kitiltott újságírók nem öncélúan szegték meg Kövér László rendeletét: ekkor robbant ki az MNB-botrány, és arról akarták megtudni a törvényhozás tagjainak véleményét, hogy a jegybank az alapítványain keresztül közpénz-milliárdokkal támogatott a Fidesszel kapcsolatba hozható cégeket. A kitiltás indokául megjelölt felvételeken Kövér is látható, ahogy a neki feltett kérdésekre nem válaszolva, némán továbbhalad a parlamenti folyosón – emlékeztet a TASZ.

A kormány képviselői a 2016-os kitiltások kapcsán azzal érveltek, hogy szerintük az újságírók zaklatták az országgyűlési képviselőket és a parlament dolgozóit, valamint olyan tudósításokat akartak közölni, amelyekben a képviselők menekülése látszódik. Érvelni próbáltak továbbá azzal, hogy a parlament folyosóin olykor titkos, nemzetbiztonsági iratok is megtalálhatók, és veszélyes lenne, ha a tudósításokon ez megjelenne.

A döntésre közleményben reagált az Országgyűlés. Mint írták, hogy bár az ítélet elmarasztaló volt, számos ponton alátámasztotta a magyar kormány perben képviselt álláspontját, az újságírók kérelmével szemben elismerte, hogy a sajtótudósítás magyar jogban történő szabályozása előrelátható, a jog által előírtság követelményének megfelelő volt.

Hozzátették, hogy az ítélet szerint a parlamenti működés zavartalanságának biztosítása, valamint a képviselők jogainak védelme legitim korlátozási indokok, szintén kiemelték, hogy a bíróság azt is elismerte, hogy az eljárási szabályok időközben – a rendelkezés 2017. július 30-i módosításával – kiegészültek a mérlegelési szempontok meghatározásával, a felfüggesztés időtartamának rögzítésével, valamint fellebbezési lehetőséggel is.

A közlemény szerint az ítélet arra is kitér, hogy az államok nagyobb mérlegelési mozgástérrel rendelkeznek a parlament épületében folytatott tevékenységek szabályozására, így arra is, hogy a parlamenti működés zavartalanságának biztosítására az épületben meghatározott területeket jelöljenek ki a felvételkészítésre.

A Bíróság egyetértett a magyar kormány álláspontjával abban is, hogy az újságírók azzal, hogy nem tartották tiszteletben a tudósítás szabályait, tudatosan vállalták a kockázatát annak, hogy szankcionálhatják őket a házelnöki rendelkezés megsértése miatt.

Az ítéletből nem következik a sajtótudósítás rendjével kapcsolatos jelenlegi szabályok felülvizsgálatának kötelezettsége – írta az Országgyűlés Sajtóirodája.