Szájer ugyanis Schmidt Mária főigazgató felkérésére megalapítja a Szabad Európa Intézetet.  Új munkájáról azt írta, hogy az bár az alapvető politikai kérdéseket is érint, szellemi, szakmai, elemző, tanácsadói természetű lesz.

„Ha azt mondjuk, hogy Európa ma válságban van, annak egyik legfőbb oka, hogy az Európai Unió ma nem demokratikus” - írta Szájer József.

Önmagában figyelemre méltó, hogy Szájer lassan négy év szünet után a nyilvánosság elé lép. Emlékezetes, hogy a politikust a pandémiás lezárások idején, 2020 novemberében Brüsszelben kapták el a belga rendőrök, amint a csatornán kimászva egy szexpartiról menekült, és a belga ügyészség tájékoztatása szerint kábítószert is találtak nála.

Mint ismert, a volt fideszes EP-képviselő 2020-ban mondott le a mandátumáról, és távozott a közéletből, miután a Covid-lezárások közepette egy 25 fős brüsszeli melegorgiáról az ereszen keresztül próbált elmenekülni a rendőrök elől. Szájer a botrány miatt nemcsak az EP-képviselőségről, hanem a Fidesz-tagságáról is lemondott. 2021 márciusában aztán azt közölte, hogy a gyülekezésitilalom-sértési és drogbirtoklási ügyét a hatóság jogkövetkezmény nélkül lezárta, hivatalos eljárás nem indult ellene.

Szájer most azt írta a Schmidt Máriához köthető XXI. Század Intézet honlapján:

„Elfogadtam Schmidt Mária főigazgató asszony megtisztelő felkérését, és az alapítvány keretein belül kollégáimmal létrehoztuk a Szabad Európa Intézetet. Az intézet megalapításával egy régóta tartó, szoros együttműködés új szakasza kezdődik el. Intézetünk velem együtt három főből áll, de ambiciózus programot kívánunk végrehajtani. A nemzeti szuverenitásra alapozott európai integráció elvét valljuk, kiállunk a szabadság mellett, elutasítjuk az Európai Egyesült Államok gondolatát és egyetértünk Magyarország Alaptörvényével, amely szerint az európai együttműködés alapja a tagállamok önállósága, amelyben a szuverenitásról a nemzetek nem lemondanak az unió javára, hanem azt az uniós intézmények által, közösen gyakorolják.”

Friss írásában többek közt azt állítja Szájer, hogy a mai unió nem a polgárok jóváhagyásával jött létre, hanem hatalmi alkuk eredményeképpen. Azt is írja, hogy az „unió az elmúlt majd’ másfél évtized egymást követő, egyre pusztítóbb válsághullámaira azért nem tudott megfelelő válaszokat adni, mert elszakadt az emberektől, mert hamis, a világot végletesen leegyszerűsítő ideológiák, kiskáték és a mögöttük rejtőző féktelen hatalmi ambíciók szorongatják. Elveszítette realitásérzékét, a problémák megoldása helyett haszontalan, polkorrekt, utópista, ideológiai vitákkal múlatja az időt.”

Szájer szerint az uniót csak egy dolog képes változtatásra bírni: „csakis az erő. A demokrácia és a szabadság ereje. Az európai polgárok szavazatai”. Ez az új erő pedig – álláspontja szerint – az Orbán Viktor kezdeményezésére megalakult Patrióták uniós szövetsége.

„Hosszú út vezet még a Bécsben kiadott alapító kiáltványtól a nemzeti szuverenitás alapú unióig, de az első, döntő lépést megtették: először van reális politikai alternatíva a főáramú föderalista iránnyal szemben európai szinten. A Patrióták frakciójának megalakítása történelmi jelentőségű fordulat, mert az Európai Unió politikatörténetében először nyílik lehetőség arra, hogy az Európai Parlamentben – és onnan kiindulva az egész unióban – a többségi elvű parlamenti rendszerekre jellemző, kétpólusú szerkezet alakuljon ki. Valódi politikai vitára és valódi, választói bázisú hatalomváltásra nyílik esély” – elmélkedett.

Álláspontja szerint „az új frakció megalakulásával a korábban Magyarországon már másfél évtizede létrejött új polgári, nemzeti, kereszténydemokrata többség uniós szintű pártpolitikai fundamentuma teremtődött meg. A gondolat mellé odaáll tehát az erő. Európában most tartunk ott, ahol Magyarországon 1996-ban voltunk. Mi magyarok már láttunk ilyet, mi már egyszer megcsináltuk. Európa is képes lesz rá. A jövő európai politikája azon múlik, hogy mennyire tudnak majd élni a most megnyílt hallatlan lehetőséggel”.

Szájer József, aki 2019 óta nem nyilvánult meg a közéletben, közleményében hozzátette:

„Az elmúlt négy esztendőt szellemi építkezésre használtam, közben egy súlyos betegséggel is meg kellett küzdenem. Megújulva vágok most neki az új feladatoknak. Jövőbeli megnyilvánulásaim szellemi kérdésekre fognak korlátozódni – abba a privátszférám nem tartozik bele. A 2020. decemberi lemondásommal összefüggő, magántermészetű kérdésekről a jövőben sem fogok nyilatkozni, az a jogilag védett magánéletem része, rajtam és közvetlen környezetemen kívül nem tartoznak senkire. (…) A négy évvel ezelőtti esetet kísérő nyilvános vitának egyetlen eleme van, ami túllépett a privát ügyeken, ezért fontosnak tartom újra rögzíteni, hogy a politikai hátsó szándékokkal terjesztett állításokkal szemben kábítószert nem fogyasztottam, eljárás ellenem nem indult, kizárólag a Covid-korlátozások megsértése miatt fizettem bírságot a hatóságnak. (…) Magánéletem és nevem megsértéséért a jövőben ugyanúgy jogi elégtételt veszek, mint az elmúlt négy évben tettem. Jogerős ítéletek születtek, sérelemdíjat fizettek a jogsértők, több milliós bírságot szabott ki a hatóság. Magyarországon működik a személyiségi jogvédelem, anyagilag sem éri meg megsérteni a magánélethez fűződő jogokat. Tiszteletben tartásukat elvárom” – idézi cikkében a 24.hu.