|
|
|
Tweet |
|
|
|
A fővároson kívül csak Szegeden és Debrecenben van troliközlekedés, de ezekben a városokban Budapesthez képest csak évtizedekkel később indultak be ezek a járművek. Így a budapesti tizenhárom járatból álló hálózat még mindig jelentősnek mondható. Azonban azt is hozzá kell tenni, hogy évtizedek óta nem indítottak be új járatot, a Zugló-térségi fejlesztéssel (77-es, 80-as, 81-es és 82-es) lényegében befejeződött a felsővezetékes hálózatbővítés.
Természetesen ez nem jelentette azt, hogy egyáltalán ne szerelnének fel új helyeken drótokat, mert se szeri, se száma az egyes vonalszakaszok áthelyezésének. A legkülönbözőbb okok miatt változhat egy-egy járat útvonala, sőt az önjáró járművek megjelenése óta teljesen új útvonalak is létesültek, de ezek felett természetesen nincs felsővezeték és az üzemeltetésük ezért jóval nehezebb is. A belvárosi City troli, a 79-es vizafogói háztömbkerülése és a 72-es hétvégi Arany János utca – Kálvin téri szakasza üzemel felsővezeték nélkül. Lehet, hogy a jövő erre tendál, mindenesetre további 51 járműre van opciós előszerződése a fővárosnak. Ha ezek is megérkeznének, jelentősen lehetne bővíteni a hálózatot, de a már meglévő felsővezetékeket még nagyon hosszú ideig fenn kellene tartani a megkérdezett szakember szerint, mert azok alatt futva kifizetődőbb visszatölteni az önjárásra is képes trolikat.
Budapesten seregnyi helyen szűnt meg a troliközlekedés, bár ez nem egész vonalakat, csupán kisebb szakaszokat jelentett. Hosszabb útvonalrész a hajdani alig ismert 77-es: Baross tér – Orczy tér közötti, a Baross utcai troli belvárosi vonalszakasza és a 75-ös troli Puskás Ferenc stadion – Népliget közötti részén szűnt meg. Noha csupán 13 trolibusz vonal van és soha nem is volt több, csaknem harminc olyan szakaszt találunk, ahol valamikor volt, de ma már nincs troliközlekedés. A már nem működő útvonalak két csoportba oszthatók: van, ahol ma is jár trolibusz, de a korábbi kettő helyett csak az egyik irányban; másutt a felsővezetéket is leszedték az idők folyamán, az utóbbiból van lényegesen több.
Most – a teljesség igénye nélkül – végig sétálunk az egykor trolik által járt szakaszokon, megemlítve azokat a vonalrészeket is, ahol csak az egyik irányba szűnt meg a közlekedés.
Az első budapesti trolibusz 1933-ban Óbudán indult el, a Bécsi út és a Vörösvári út sarkától az Óbudai temetőig. A II. világháborúban súlyosan megrongálódott 2,5 kilométeres vonalat nem állították helyre.
Az 1949-ben megindult 70-es járat a Kossuth Lajos tér és az Erzsébet királyné útja aluljáró között majdnem a mai útvonalán szállította az utasokat. Azonban Városligetet átszelő eredeti szakaszának első fele nyom nélkül eltűnt. A vonal eredetileg a Gorkij fasoron teljesen végig ment és annak külső torkolatától szelte át a ligetet. Ez az útvonal azonban akadályozta a Sztálin-szobor felállítását, így a járatokat áthelyezték a Bajza utca – Damjanich utca – Dvorák sétány útvonalra.
A vonal másik végén a jelenlegi kormányzat „vissza a Kossuth teret az 1945 előtti állapotába", jelszóval fejezte ki, hogy többé látni sem akarja a piros járműveket, így azok egy meglehetősen szűk háztömbkerüléssel fordulnak vissza. Ezzel egy saroknyival hosszabb lett a villamosról és a metróról átszállók kényszerű sétája. Ezáltal a korábbi, a Mezőgazdasági Minisztériumot megkerülő vonalrész ugyancsak a megszűntek listájára került. Már kevesen emlékezhetnek rá, de az 1950-es évek elején a 70-es járat kapott egy testvérvonalat, a 71-es jelzéssel, amely a 70-es vonalából a Szemere utcánál ágazott ki és az Alkotmány utca érintésével ért a Balaton utcai végállomásához. Ez a vonalrész az 1956-os összecsapásokban teljesen megrongálódott és nem állították többé helyre.
A 70-es járat kicsit későbbi, ma is közlekedő testvérvonala, a 78-as, a Damjanich utca – Hernád utca – Peterdy utca – Murányi utca fordulótól teljesen megegyező útvonalon járt a 70-essel. Ez a forduló hosszú ideig fennmaradt, s még akkor is létezett, amikor a 78-ast a Keleti pályaudvarhoz vitték el. És még nincs vége, mert az 1960-as évek elejéig az akkori Majakovszkij (jelenlegi Király) utcai trolik a Kossuth téri (és a Balaton utcai) végállomásuk felé jobbról megkerülték a Teréz templomot és a Labda utcából fordultak ki a Nagymező utcába. A hajdani Rudas László (mai Podmaniczky) utcában a 72-es és a 73-as trolik váltották föl a villamosokat. Amikor a régi 71-es megszűnt, a 72-es betétjárataként a régi Marx (jelenlegi Nyugati) tér és a MÁV Kórház között állt ismét forgalomba. Eredetileg ezek a járatok végig mentek a Rudas László utcán, egészen a Dózsa György útig, majd jobbra kanyarodva a 72-es a Thököly útig, míg a 71-es lényegében a MÁV-kórház tömbjét megkerülve tért vissza a Rudas László utcába.
Mivel később megszűnt a 71-es, már nem volt fontos, hogy a MÁV kórház környéke trolival körbejárható legyen, ezért, a 72-es előbb bejött a Szondy utcába és valamely keresztutcán (ez változott az idők során) kijutott a Rudas László utcába. A két Izabella utcai vonal eredetileg a Lóverseny pálya kapujáig közlekedett. A 76-os újlipótvárosi végállomásának áthelyezésével a Wallenberg és Katona József utcákból került ki a trolibusz közlekedés.
Volt még egy változtatás időközben a Városligetben. A 72-es, a 75-ös és a 79-es trolibuszok a 70-es vonalát keresztezve az Ifjúság kútja mellett haladtak el. Nemrég, az önjáró akkumulátoros trolik megjelenésekor a 79-es trolit elvitték a Váci út – Hubay utca fordulóból, s ez a járat most néhány utcával arrébb jár be egy háztömböt, felsővezeték nélkül. A másik végállomásánál is történtek változások, de itt kiépült felsővezeték is.
Amikor az 1950-es években elindult a 79-es troli, a Dózsa György útról a Thököly útra fordult és úgy ért be a Nefelejcs utca pályaudvari végében lévő végállomására. Később a nagy forgalom miatt beljebb helyezték és irányonként szétválasztva járatták a Garay és a Péterffy Sándor utcában. Néhány éve ismét kimerészkedik a Hernád utcán át a Thököly útra, míg a másik végállomása felé az István utcán halad.
Valamikor az 1950-es években 77-es jelzéssel létesült egy alig ismert trolivonal az Orczy tér és az Erzsébet királyné útja aluljárója között. A Rottenbiller utcának a Damjanich és a Wesselényi utca közötti részén is járt, míg a Baross térnél (akkor még nem volt felüljáró) a 36-os villamos végállomása mellett elhaladva a Légszesz utca – Köztársaság tér – Orczy tér között haladt.
Ezt követően a 77-es járat az Orczy térről a belvárosi Kálvin térig közlekedett, a 74-es trolibusz csúcsidőszaki kisegítő járataként. Ez utóbbi járat belvárosi vonalszakasza többször is változott. Eredetileg kiment az Irányi utcán a Duna partra és a mai Ferenciek terének déli oldalán volt a végállomása. Később – a torlódások miatt – az Irányi utcán ment ki a Duna-partra és a Duna utcán jött vissza. A legtovább azonban a Kecskeméti utca – Károlyi Mihály utca – Kúria utca (végállomás) – Veres Pálné utca – Eötvös utca trapéz formájú pályát rótta, amíg csak fel nem számolták.
Ezután hosszú évekig troli nélkül maradt a Baross utca, majd az 1980-as években 83-as jelzéssel indult újra, a belső városrészt elkerülő, kissé értelmetlen nyomvonalon. Csak két apróság változott: a Kálvin térnél előbb az Üllői útra fordul be a járat, majd a Szabó Ervin térnél tér vissza a Baross utcába. Az Orczy térnél annyi történt, hogy a visszaforduló troliknak már nem kell kétszer keresztezni a villamos vágányait. A volt Baross utcai trolik közül a 74-es a Belváros és a Csáktornya park, míg a 77-es a Puskás Ferenc stadion és Zugló külső része között közlekedik.
Az évek hosszú során az Újlipótvárosban megszűnt a Csanády és a Hollán Ernő utcában a kétirányú troliközlekedés, míg a fordulóhoz felesleges Wallenberg és Katona József utcában már egyáltalán nincsen felsővezeték. Szintén megszűnt a Nefelejcs utcában a kétirányú troliközlekedés és a járat visszafordulásához sincs már szűkség a Péterffy Sándor utcai rövid szakaszra sem.
A 73-as és 76-os trolik már évtizedek óta nem járnak a Szövetség utca – Wesselényi utca szakaszon. Megszűnt a 80-as trolibusz több utcát érintő fordulója is a Baross téren, az új végállomás a pályaudvar oldalába került. Legutóbb az Arany János utcai metrómegállónál számolták fel a trolibuszok körbefutó végállomását, most a járművek tengelyben megfordulnak az utca közepén. Ezzel az átgondolatlan megoldással a járművezetők pihenőhelyét is megszüntették nem beszélve a balesetveszélyes végállomási forgalmi rendről. Többször is szó volt róla, hogy a trolivonalakat nem vitték ki a főútvonalakra, félve a torlódásoktól. Ez ma is nagy hátrány a 70-es, a 75-ös, a 76-os, a 78-as járatok esetében, de ugyanilyen problémás a 72-es és a 73-as Nyugati téri csatlakoztatása is.
Kertész Z István/képek: Sipos György és Fortepan |
|
|
|