|
|
|
Tweet |
|
|
|
Amióta világ a világ, voltak (és lesznek) esetek, amikor egy nő vagy azért, mert egészen egyszerűen így akarta, vagy azért, mert – mondjuk hajadonként – így esett meg vele, vagy azért, mert valamilyen tragikus ok miatt nem lehetett apja a csecsemőnek, vagy azért, mert az apa még születése előtt elhagyta a nőt, vagy nemi erőszak következtében, vagy azért, mert az egyedülálló nő magához vett egy kisgyermeket, stb., stb., szóval számos ok adódhatott, amiért egy nő egyedül nevelte fel a gyermekét.
Mit ajánl tehát Novák Katalin államtitkár mondjuk egy házasságon kívül, férjezetlenül teherbe esett asszonynak? Abortuszt? Ez ügyben – javaslom – egyeztessen a koalíciós párt elnökével, a KDNP-s Semjén Zsolttal. Ha nem abortuszt, akkor a katolikus egyház fennhatósága alá tartozó írországi anyaotthonokhoz és apácazárdákhoz hasonlóan a házasságon kívül teherbe esettek csecsemőinek meggyilkolását, ahogy az évszázadokon át megesett, egészen a legutóbbi időkig?
És ha az anya mégis minden „jogalap nélkül” megszüli gyermekét, se abortusz, se csecsemőgyilkosság, akkor milyen retorziókra számíthat a gyermekét egyedül nevelő nő? Egyszerű, spontán megvetésre, a társadalomból való kiközösítésre, a gyermek megszégyenítő, s egész életén át viselni köteles billoggal való ellátására, valamilyen megkülönböztető ruhadarab vagy jelzés viselésére, avagy a kétharmados parlament által elfogadott, súlyos pénzbírsággal vagy szabadságvesztéssel járó büntetőeljárásra?
Amúgy, sok gyermek akadt, aki ezért vagy azért nem részesülhetett az apához (vagy anyához) való jog előnyeiben. Ha nem helyezték volna le a rakodópart alsó kövére a szobrát, Novák Katalin naponta láthatná annak a költőnek az alakját, akit három éves korától kezdve egyedül nevelt az édesanyja, miután az apja elhagyta a családot. A gyermek, aki tehát nem részesedhetett az apához való jogból, egyrészt imádta az anyját, másrészt felnőtté válva a magyar irodalom egyik meghatározó költőjévé lett.
És ha ez nem elég, számtalan magyar és külföldi példával tudok még szolgálni Novák Katalinnak.
Aki most azt tenné a legokosabban (persze párthatározat tiltja, hogy ezt megtegye, no meg – feltételezhetően – az intelligenciája is akadályt képez), ha nyilvánosan bocsánatot kérne mindazoktól, apáktól és anyáktól, akik ezért vagy azért (tök mindegy, miért!) egyedül nevelik gyermeküket.
Apajog ide, anyajog oda, boldogságban, szeretetben. |
|
|
|