„A gyerekek is emberek. Országházunk van, de olyanok képviselnek benne, akiknek mintha nem lett volna gyerekszobájuk. Ezért építünk egyet az Országház előtt, hátha visszatalálnak” – áll a párt felhívásában.

1989. november 20-án írták alá az ENSZ Gyermekjogi Egyezményét, amely a gyermekek gondoskodáshoz, védelemhez és a részvételhez való jogát rögzíti. „Gyere ki november 20-án 17 órára a Kossuth térre, és rendezzünk be egy gyerekszobát azokkal az alapvető jogokkal, amelyek – úgy tűnik – köddé váltak az elmúlt 15 év során” – invitálnak a csütörtöki eseményükre.

Az egyes gyermek nevelhetőségi feltételeihez való alkalmazkodás a 19-20. század fordulója óta jelen van a pedagógiai gondolkodásban. Erkölcsi-szakmai követelésből jogi követeléssé azonban csak 1989. november 20-án vált, amikor is New Yorkban az Egyesült Nemzetek Szervezetének Közgyűlése elfogadta a Gyermekek Jogairól Szóló Egyezményt, amelyet azóta az USA és Szomália kivételével minden államban ratifikáltak.

A magyar törvényhozás az 1991. évi LXIV. törvénnyel hirdette ki. Az egyezmény pontosan kifejti, hogy milyen jogokkal rendelkeznek a gyermekek; ezen a területen ez az első kötelező érvényű nemzetközi jogi eszköz.

A gyermekek helyzetének ilyen szintű szabályozása az emberi jogok nemzetközi védelmének egyre hangsúlyosabbá válásával került napirendre, és tükrözi annak két legalapvetőbb vonását: tartalmazza az emberi jogok kiterjedt skáláját és kizár mindenfajta diszkriminációt a jogérvényesítésben. A dokumentum a gyermek érdekét, mint „mindenek felett álló”, levezethetetlen értéket, mint alapjogot határozza meg.