Dr. Ábrahám Júliával, a Fitness Akadémia alapító-igazgatójával és Dr. Kopniczky  Zsolt PhD egyetemi docenssel, az Új Szent János kórház Idegsebészeti Osztályának vezető orvosával beszélgettünk.

Minden ember szervezete más, és más. Mik a legfontosabb egyéni ismérvek, amik alapján javasolni lehet a mozgás mikéntjét?

-Leginkább az egyén edzettségi állapota (állóképessége, izomereje, hajlékonysága) és mozgáskoordinációs képességei számítanak, továbbá, hogy mi az edzéscél, és az, hogy az illető mit szeret csinálni. Ezek figyelembevételével kell megválasztani a mozgásformát, a terhelés intenzitását, időtartamát és gyakoriságát. Mindig az aktuális edzettségi szintünknek megfelelő terhelést kell biztosítani a szervezetnek. Jóleső fáradsággal, kellemes közérzettel kell befejezni az edzést. A krónikus betegséggel küzdőknek és a rendszeresen gyógyszer szedőknek célszerű szakemberrel (szakorvossal, gyógytornásszal, személyi edzővel) konzultálni a terhelés pontosabb beállítása érdekében.

Van-e olyan edzésforma, ami szinte mindenkinek ajánlható?

A legfontosabb egészségmegőrző edzés a mérsékelt pulzusemelkedéssel járó (lihegtető, de nem fullasztó), minimum 30 percig tartó folyamatos testmozgás (sportséta, futás, kerékpározás, úszás, aerobik stb.). Kezdésként hetente 3-szor, majd 5-ször. A WHO ajánlása szerint hetente minimum 150 percet kellene ilyen formán mozognunk. A cardio  (állóképesség fejlesztő) testmozgás mellett nagyon fontosak az ülő életmódból adódó rossz testtartás, izomgyengeség, ízületi mozgástartomány-csökkenés korrekciós gyakorlatai. Ezek megtanulásához kezdetben érdemes gyógytornász, vagy jól képzett személyi edző segítségét igénybe venni.

Van-e felmérés a hazai lakosság nem versenyszerű sportolásáról?

Az Eurobarométer legfrissebb 2023-as adata szerint a hazai lakosság 59 százaléka egyáltalán nem sportol semmit, teljesen inaktív. Csak összehasonlításképpen: Finnországban ez az arány 8 százaléka, míg a szomszédos Szlovéniában 25 százalék. Nem véletlen, hogy a magyar felnőttek 60 százaléka elhízott, ezzel a világ 4. legkövérebb nemzete vagyunk.

Elégedettek lehetünk-e az ismert számokkal vagy az még nagyon messze van a kívánatos szinttől?

Nem. Elszomorítóak ezek az adatok. Sajnos nem látunk jelentősen javuló tendenciát. A halálozások közel tizede összefüggésbe hozható a mozgásszegény életmóddal.

A nem versenyszerű, tehát az amatőr sport fejlesztéséhez mértékének növeléséhez mit tesz az állam és mi lenne az ideális, kívánatos?

Sajnos az évtizedek óta hangoztatott sportoló nemzetté válás még mindig csak vágyálom. Az elmúlt években döbbenetes mennyiségű pénz áramlott a sportba, de ennek sajnos döntő többsége az élsport támogatására ment. Pedig nagyon komoly kutatások bizonyítják, hogy minden 1 eurós befektetés az aktív életmódba 1,7 eurós egészségügyi megtakarítást jelenthet hosszútávon. Most készül a Monspart Sarolta Aktív Életmód Stratégia, amely új lendületet hozhat. Koncepciókból eddig sem volt hiány, de talán most esélyünk is van, hogy tényleg mozduljon valami.

Sokan mondják azt, hogy eleget mozognak a munkahelyen, nem kell nekik még plusz feladat. Miért nem igaz ez?

A modernizáció következtében ma már kevés olyan munkakör van, amely élettanilag számottevő fizikai aktivitással jár. Ahol van, az többnyire egyoldalú izommunka. Annyira siralmas a fizikai állapotunk, hogy ma már a legkisebb mozgáslehetőséget is meg kellene ragadnunk. Parkoljunk messzebb az úti céltól, menjünk 1-2 megállónyit gyalog, közlekedjünk kerékpárral (ha a feltételek adottak), lépcsőzzünk lift helyett, kertészkedjünk stb. Tehát nemcsak a fittségi edzés számít, hanem a természetes életvitelbe ágyazott mozgás is. Sok lehetőség van, csak a szemléletünkön kell változtatni. Minden pluszmozgás hozzáad az egészségünkhöz, ezért örüljünk neki, ha alkalmunk van rá!

Miért ennyire fontos a mozgás?

Ma már szinte közhely, hogy a civilizációs betegségeket nem lehet hosszútávon elkerülni és meggyógyítani megfelelő mennyiségű és minőségű testmozgás nélkül. A mozgást az egész szervezetünk jutalmazza, pl. optimális vércukorszinttel, jó vérnyomással, csökkenő rákkockázattal. A testmozgás során olyan hormonok kerülnek a véráramba, amelyek ellenállóbbá teszik az agyat a stresszel szemben.  A rendszeres testmozgás úgy alakítja át az agy szerkezetét, hogy fogékonyabbá váljon az örömre és a társas kapcsolatokra. Idegélettani hatása vetekszik a legmodernebb, depresszió és egyéb mentális zavarok esetén alkalmazott gyógyszeres kezelésekkel. Tudományosan bizonyított, hogy már napi 30-45 perc sétával is késleltethető vagy kiküszöbölhető a demencia veszélye. Nyugodtan mondhatjuk: a mozgás univerzális gyógyszer.

Szintén a mozgás fontosságát emeli ki Dr. Kopniczky Zsolt PhD egyetemi docens az Új Szent János kórház Idegsebészeti Osztályának vezető orvosa. Vele arról beszélgetünk, hogy nagyon sokan érintettek a különböző gerincbetegségekben, és akár a megelőzésben, akár a rehabilitációban igen fontos szerepe van a mozgásnak.

Az átgondolt mozgás sok később kialakuló betegségtől óvhat meg. például az egyik legfontosabb szervünkre, a gerincünkre nem figyelünk eléggé, legfeljebb, ha már nagy fájdalmat okoz, akkor kérünk orvosi segítséget.

Nagyjából meg lehet becsülni, hogy a hazai lakosság mekkora hányada érintett a gerincbántalmakban?

Nagyon nehéz bármiféle statisztikát felállítani, de azért, ha itt a kórház előtt most megállítanánk néhány húsz éven felüli fiatalt és behoznánk őket megröntgenezni, akkor becslésem szerint legalább a felénél találnánk valami rendellenességet a képeken.

Ez óriási szám, mert nem az idősebb korosztályt említette!

Igen, ez azért is megdöbbentően elkeserítő adat, mert a korunk előrehaladtával a gerinc is korosodik, kevésbé lesz – hétköznapi nyelvezett szerint – fitt. Azonban ki kell emelnem, hogy ez egy nagy általánosságban körülhatárolt megállapítás, mert egyénenként rendkívül változóak lehetnek a gerinc problémái. Van, akinek egész életében megfelelő marad ez a szerve, míg másnál súlyos problémák alakulnak ki, akár már születésétől kezdve. A genetikának is alapvető szerepe van ebben.

Az emberek dolgoznak, cipekednek, sportolnak, mozognak, nem egy helyben állnak, hogyan tudnának így megfelelően vigyázni a gerincükre?

Valóban nem egyszerű, sőt a fő baj abból indul ki, hogy a gerincoszlopot az ember a törzsfejlődésből „örökölte”, nem igazán a felegyenesedett járásra „találták ki”. Szívesebben úszna, kúszna, lógna, és folyamatosan mozogna, míg mi sokat ülünk, állunk, görnyedünk. Azaz a terhelés a gerincünkön lényegesen megnőtt. Ha az embert egy géphez hasonlítanánk, akkor azt mondhatnánk, hogy nem eléggé csereszabatos a gerince. A jó hír, hogy odafigyelhetünk, karbantarthatjuk a mozgásszerveinket, de ehhez tudatosság kell.

Az előbbiekben említette, hogy már fiatalkorban sincs mindenkinek tökéletes állapotban a gerince. Akkor tömegeknek lesznek később problémái?

Talán úgy fogalmaznék, hogy sokaknak, akik közül nem feltétlenül mindenkiben tudatosul ez a baj. Ma Magyarországon is jóval hosszabb az átlagéletkor, mint amennyit egy átlagos emberi gerinc épségben kibír. Talán azért is van olyan sok betegünk. Még a fiatalabbak között is közismert az isiász és a lumbágó kifejezés, szinte mindenkit elér előbb vagy utóbb. Mint már említettem, az egyén korának előre haladtával nő a gerinc rendellenességek kialakulásának az esélye, egyszóval a gerincünk az egyik leggyorsabban öregedő szervünk.

Röviden a gerinc a mozgásszervünk „oszlopa”, ami nagyon is ki van téve kopásnak, sőt komolyabb sérülésnek is.

Mit tehetünk mégis, hogy minél inkább megóvjuk a gerincünket?

Sajnos a mindennapi életben viszonylag sokat ülünk, állunk egy helyben, ami nem jó, de ha a munkánk erre kényszerít, akkor sporttal, mozgással sokat javíthatunk a teherbíró képességén. Rögtön hozzáteszem, hogy a sport esetén nem a versenyzésre gondolok, hanem olyan mozgásokra, amelyek élettanilag is jólesnek a szervezetünknek és nem hajszolja testünket túlzásokba, fölösleges erőfeszítésekbe, amelyek a gerinc állékonyságát már egyáltalán nem javítják, hanem egyértelműen rontják. Inkább a könnyű fizikai aktivitást ajánlanám. Lehet úszni, kirándulni, nagyokat sétálni – lehetőleg természetes környezetben. Egyszóval az életmód szerinti  sport jótékony hatására hívnám fel a figyelmet. Meglepő, de jó hatással lehet a néptánc is, ahol kihúzzák magukat az emberek, úgy mozognak. Továbbá a megfelelő étkezés, a D vitamin képződést elősegítő napfürdő, vagy, ha az nem lehetséges, akkor a vitaminok időszakos szedése ajánlott.

Végezetül valami személyes?

Az egyetemi évekkel együtt csaknem 40 évet töltöttem Szegeden, bár eredetileg budapesti vagyok. Most, hogy ismét a fővárosban élek és itt a munkahelyem ablakain kitekintve nagy örömömre mindenfelé hegyeket látok, arra bíztatok mindenkit, aki teheti, menjen ki a természetbe. Nem feltétlenül teljesítmény-túrára: egy kényelmes hátizsákkal tegyen minél gyakrabban egy közepes kirándulást, sétát családjával vagy barátaival. Teste és lelke egyaránt az egészség örömét érzi majd.

Kertész Z István