A konfliktusos beszélgetések öt tanulsága:

1.MINTHA MI SE TÖRTÉNT VOLNA. A közmédia kérdezői elég hálátlan szerepet kaptak: azután kellett kérdezniük Magyar Pétert, hogy két éven keresztül naponta lejárató anyagokat készítettek róla, és az ellenzék vezetőjeként másfél éve nem készült vele itt interjú. Magyar Péter ennek ellenére is nyert, a kérdezők pedig némileg meglepő módon úgy tettek, mintha mi se történt volna: egy támadó attitűddel, számonkérően, a választáson történtekre sehogy se reagálva kérdezték Magyart. Ő nem is hagyta magát, és a szemükbe mondta, hogy “goebbelsi, hazug propagandát folytatnak”.

2. TELJES SZEREPTÉVESZTÉSBEN A KÉRDEZŐK. “Szerkesztő asszony, nem érzi ezt kellemetlennek?” - kérdezte a köztévében egy ponton Magyar. “Hogy kellene kérdeznem?”, “nem fog kihozni a sodromból” - csattant fel a kérdező. A közrádióban pedig a kérdező a beszélgetés közben többször kioktatta Magyart. Végig érezhető volt, hogy mindkét kérdező Magyar ellenfeleként pozicionálta magát, és úgy beszélgettek, mintha nem értenék Magyar felháborodását a közmédia hírszolgáltatása miatt. A kérdések tartalma és hangvétele a Fidesz kampányából maradtak itt: háború, Zelenszkij, Brüsszel - abból a kampányból, amely egyharmadot sem eredeményezett a kormánypártnak.

3. MENTEGETŐZÉS, KIOKTATÁS. Mindkét beszélgetésben végig érezni lehetett a feszültséget, amelyet megalapozott, hogy a kérdezők egy “hiszen januárban hívtuk, de nem jött” típusú kioktatással kezdték. Még a médiatörvényt nem ismerő embereknek is egyértelmű, hogy elég nehéz magyarázatot találni, hogy az ellenzék vezetője a kampányban nem szerepelhetett élő adásban A közrádió kérdezője értetlenkedett, hogy miért őt támadja Magyar, a köztévé kérdezője visszaszólt, hogy “ne engem támadjon, kikérem magamnak, hogy hazugsággal vádoljon”. A kérdezők arról akarták meggyőzni a nézőket még most a választások után is, mintha normális lett volna, ami ott évek óta történik.

4. ORBÁNHOZ NEM ÍGY ÁLLTAK HOZZÁ. Hatalmas a kontraszt, ha arra gondolunk, hogyan fogadták évekig minden pénteken Orbán Viktort. A miniszterelnöknek olyannyira nem kellett támadásokra felkészülnie, hogy sose kapott kérdést olyan témáról, amely kellemetlen lehet számára. Vannak hírek arról, hogy olykor lista is készült, mit nem szabad kérdezni Orbántól. Magyar Péter ezzel szemben nem alákérdezést, hanem számonkérő, kötekedő fogadtatást kapott. Nyilván egyik irány sem jó.  “Ha meghívás érkezik, legyenek kedvesek javasolni a szakértőiknek, hogy bejöjjenek” - búcsúzott a köztévés kérdező. Nehogy elnevesse magát - szólt vissza Magyar.

5. MAGYAR DEMONSTRÁLTA, MIÉRT VET VÉGET ENNEK. A beszélgetést a tiszások és a fideszesek más miatt tartják majd felháborítónak: a tiszások a kérdezőket, a fideszesek Magyar Péter viselkedését, visszaszólásait tartják majd vállalhataltannak. Csakhogy egy választás után vagyunk, ahol a Tisza kétharmadot szerzett egyebek mellett azzal a programmal, hogy felfüggeszti közmédia hírszolgáltatását. Magyar Péter azért vállalta ezt a két beszélgetést, amelyet interjúnak nehezen lehet nevezni, hogy demonstrálja: a közmédiában teljes szereptévesztésben vannak, és nem változott a választás után se semmi. Magyar kiválóan tud érvelni ezek után a beszélgetések után, miért kell véget vetnie ennek.

(Dull Szabolcs bejegyzése)