Bár elvileg halálos kór, akad néhány beteg, akik túlélik az ebolát. Hogy hogyan, még nem tudni pontosan: a kutatók szerint több tényező szerencsés szerencsés találkozásán múlik, így egyelőre az ellenszer is várat magára.
Pedig ha valamikor, most nagyon jól jönne egy tudományos áttörés. Hiszen a betegség felfedezése óta a jelenlegi - Guineán, Sierra Leonén, Libérián végigsöprő - ebola-járvány bizonyult a legpusztítóbbnak. A WHO adatai szerint mindeddig 1603-an betegedtek meg és 887 halálos áldozatot követelt.
"Fertőzés esetén az ebola-vírus legyengíti majd felfalja a szervezet immunsejtjeit. Elsődleges célpontjai a védekezésben kulcsszerepet játszó CD4 és CD8 T limfocták" - magyarázza Derek Gatherer az Egyesült Királyság-beli Lancaster University bioinformatikusa. "Azonban ha valakinek a szervezete képes ellenállni az első támadási hullámnak, az immunsejtek nem roncsolódnak szét a fertőzés első fázisában, és így az életben maradásra is van esély." Minél erősebb tehát a beteg az immunrendszere, annál jobban reménykedhet a gyógyulásban.
Ez azonban még önmagában nem elég. Az élethalálharc másik fontos szereplője egy, az immunrendszerben található B humán leukocita antigén nevű gén. A legfrissebb kutatások szerint akik ennek B*07 és B*14 változataival rendelkeznek, nagyobb valószínűséggel gyógyulnak meg, a B*67, B*15-ös változatai azonban még az átlagosnál is gyengébb ellenállást tanúsítottak, így ezek a betegek meghaltak.
A legszerencsésebbek, akik teljesen ellenállók a vírussal szemben egy NPC1 nevű gén mutációjának köszönhetik sérthetetlenségüket. Gatherer professzor szerint az európai populációt vizsgálva 300-400 személy közül nagyjából egy rendelkezik ilyen géntípussal, és még az is jó kérdés hogy mindenkinél teljes immunitásról van-e szó.
Kiss Kati
