A kutatás szerint jelenleg a hallgatók 45 százaléka fontolgatja a tartósan külföldre költözést, miközben anyagi helyzetüket többségük jónak értékeli. Szabó Andrea, a HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézetének intézetigazgatója szerint a külföldi élettel kapcsolatos megfontolások terén rekordközeli eredmények születtek: 2015-ben a megkérdezettek 37 százaléka, 2019-ben 33 százaléka, míg 2024 tavaszán már 45 százalékuk tudja elképzelni, hogy Magyarországon kívül telepedjen le. A külföldi tanulási szándék is növekedett, jelenleg a hallgatók közel egynegyede szeretne külföldön tanulni.
A magyar egyetemisták közéleti kérdésekről és politikáról is egyre többet beszélgetnek otthon, családi körben, valamint barátaikkal és ismerőseikkel. Oross Dániel, az intézet tudományos főmunkatársa szerint a hallgatók politikai részvételében jelentős növekedés figyelhető meg: 2019-ben a hallgatók 43 százalékának nem volt semmilyen részvétele, 2024-re ez az arány 30 százalékra csökkent, ami a 2010-es évek eleji aktivizmushoz hasonlítható. Érdemi az emelkedés a tiltakozó petíciók, a pénzadományozás, a tüntetés és a bojkott esetében.
A felmérés a hallgatók értékpreferenciáit is vizsgálta. Az azonos neműek házasságát a hallgatók 72 százaléka támogatja, míg a konzervatív anya-apa szerepfelfogást csupán 6 százalékuk. A fiatalok 23 százaléka úgy véli, hogy nem politikai programokra, hanem erős kezű vezetőre van szükség. A migrációs politika szigorítását egy negyedük tartja kívánatosnak, ami kapcsán jelentős eltérések figyelhetők meg a baloldali és a jobboldali gondolkodású egyetemisták között: az önmagukat jobboldalinak tartók 44 százaléka, míg a baloldaliak csak 12 százaléka ért egyet a szigorítással.
A reprezentatív felmérés a HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézet vezetőjének irányításával, a Nemzeti Ifjúsági Tanács támogatásával, valamint a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájával együttműködésben készült. A felmérés gyorsjelentését az EFOTT fesztiválon mutatták be, képet adva a Magyarországon élő, több mint 1,5 millió 15-29 éves fiatal helyzetéről, preferenciáiról.
