Az elemzés alapját képező közel 15 évre visszatekintő egyedülálló ingatlanstatisztikai adatbázis, amelyben az országos adatoktól egészen kerület, valamint városrészi pontosságú adatokig lehet az egyes ingatlantípusok árainak alakulását figyelemmel követni bárki számára elérhető és kereshető.

Ahol folytatódik a visszaesés

Jellemzően a perifériális helyzetű megyékben a 2015-ös évben tovább csökkentek a lakóingatlanok árai, az ingatlanpiaci növekedés ellenére is. Somogyban 12%-kal, míg Tolnában 7%-kal csökkentek a lakóingatlanok eladási árai, de Nógrádban, Szabolcsban és Szolnok megyében is csökkenés figyelhető meg.

A megyék közül egyértelműen Nógrád és Somogy megye tekinthető a legnagyobb vesztesnek, mivel itt nem csak a családi házak, de a lakások értéke is csökkent. Szabolcs-Szatmár-Bereg és Jász-Nagykun-Szolnok megyékben a lakáspiac már az élénkülés jeleit mutatta, de a családi házak árának további mérséklődése miatt a teljes lakóingatlan-piacon összességében még negatív a kép.

A családi házakra nincs kereslet

A fenti megyéken túl lehatárolható még egy csoport, ahol bár összességében nőttek a lakóingatlanok értékei, ez a növekedés azonban kizárólag a lakások értékei növekedésének köszönhető. Erre a csoportra az jellemző, hogy a családi házak eladási ára csökkent, de a lakások ára növekedett, összességében azonban pozitív a mérleg. Ebbe a csoportba tartozik Borsod, Baranya, Heves, Komárom és Vas megye is. A csoportban a lakások áránál 5-15 százalékos növekedés figyelhető meg, miközben a családi házak ára néhány százalékkal tovább mérséklődött, folytatva az évek óta megfigyelhető tendenciát.

Lakáspiaci boom

A harmadik csoportba azok a megyék kerültek, ahol a családi házak árai stagnáltak, vagy minimális növekedést mutattak, miközben a lakáspiacon tíz százalék feletti növekedés figyelhető meg. Ebbe a csoportba tartozik Veszprém, Csongrád, Fejér, Hajdú-Bihar és Győr-Sopron megye is. Ezeken a területeken a lakáspiac 12-20%-kal növekedett, miközben a családi házaknál stagnálás, vagy minimális, egy százalékos emelkedés figyelhető meg.

Az abszolút nyertesek

Az abszolút nyertesek Békés, Pest, Bács-Kiskun megyék és Budapest. Jellemzően itt a családi házak eladási ára is egyértelmű 7-17 százalékos növekedést mutat, miközben a lakásáraknál is 8-27%-os emelkedés észlelhető. Ezeken a területeken nem csak a lakáspiacot, hanem a teljes lakóingatlan piacot érintette a növekedés.

Változást hoznak az új szabályok

A tavalyi évben egyértelmű tendencia volt a lakásárak növekedése, és a családi házak árának stagnálása. A területi eloszlásban is jól megfigyelhető a perifériális területek leszakadása. A 2016-ban bevezetett új változások, így a lakásépítés áfájának csökkentése, és a családi otthonteremtési kedvezmény kibővítése azonban alapvetően új helyzetet teremt, és megváltoztathatja az eddigi tendenciákat. Az újonnan bevezetett lehetőség szerint a három gyermeket vállaló családok 10 millió forint vissza nem térítendő támogatást, valamit 10 millió forint államilag támogatott kedvezményes hitelt vehetnek igénybe új lakás, illetve új ház vásárlása esetén.

A bevezetett szabályok eredményeként várhatóan felélénkül a lakásépítések száma, sok új és korábban félbehagyott építési projekt valósulhat meg 2016-ban. A változások a használt ingatlan vásárlásától az új lakások vásárlása, valamint az építkezések irányába viszik el a piacot. Ugyanakkor miközben jelentősen nőhet az új ingatlanok száma, e mellett a használt lakáspiacon is folytatódhat a keresletnövekedés, hiszen a használt lakás vásárlására is fordítható klasszikus CSOK esetében is az eddigiekhez képest emelt összegű támogatás vehetnek igénybe a gyermeket vállalók. Az újépítésű ingatlanok iránti növekvő keresletnek a használt lakások árára gyakorolt hatását egyelőre nem lehet pontosan megjósolni. Mivel vidéken kevés az új építésű ingatlan, itt a telekárak emelkedésével is számolni lehet a jövőben.