"A szomszédban háború folyik, a magyar kormány a béke álláspontján van, és azonnali tűzszünetet akar, de elhúzódó háborús helyzetre számít, ehhez pedig hadműveleti szintű tudásra, szakértelemre van szükség" – indokolta Ruszin-Szendi Romulusz vezérkari főnök lecserélését a honvédelmi miniszter.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf a honvédelmi bizottságban így érvelt: a Ruszin-Szendit váltó Böröndi Gábor László altábornagynak van aktuális tudása a NATO belső védelmi rendszerével kapcsolatban – hiszen a Magyar Honvédség brüsszeli NATO és EU Katonai Képviselő Hivatalának vezetőjeként szolgált –, így a haderőfejlesztés folyamatát belülről ismeri, a NATO felső vezetőivel van kapcsolata.

“Harcászati szintről hadműveleti szintre lépünk” – tudatta a miniszter, aki szerint a vezércserével nem kirúgás történt hanem szemléletváltás. A Honvédségben “nem egyenruhás munkavállalókat”, hanem nemzeti elkötelezettséggel bíró “harcosokat” szeretnének - öntött tiszta vizet a pohárba Szalay-Borbrovniczky.

Böröndi Gábornak vezérkari főnökként az a célja, hogy a magyar katonai hagyományokon alapuló, erős, jól felszerelt, kiképzett, elkötelezett hadserege legyen Magyarországnak. Ehhez szerinte megvannak az alapok, de pár területen változtatni kell. Elsősorban a gondolkodásmódot szeretné megváltoztatni: „az így szoktuk és nem így szeretnénk nem létezik többé” – mondta az elvárt mentalitásról.

Olyan hazafias szemléletű katonák kellenek, akik az életüket is képesek feláldozni – tudatta meghallgatásán a parlament honvédelmi bizottságában.

A szakmai felkészüléshez pedig nagyon támogatja, hogy a katonák külföldön is vállaljanak szolgálatot. Azt szeretné, hogy a magyar katonák „gyakorlótéren verítékkel, külföldön, ha kell vérrel” készüljenek fel mentálisan és szakmailag az ország megvédésére.

Az altábornagy egyúttal vissza akarja hozni a magyar katonai oktatásba a nukleáris elrettentést, a hazafias nevelést és a szittya gondolkodásmódot.