A kormánynál és az illetékes parlamenti bizottságok tagjainál kezdeményezik civil szervezetek azoknak a jogszabályoknak a hatályon kívül helyezését, amelyekkel az előző országgyűlési többség a Pride felvonulások, illetve a szexuális és nemi kisebbségek jogegyenlőségét támogató más gyűlések megtartását próbálta ellehetetleníteni.

Az Amnesty International Magyarország, a Diverse Youth Network, a Háttér Társaság, a Magyar Helsinki Bizottság, a Szivárvány Misszió Alapítvány és a Társaság a Szabadságjogokért szerint demokratikus jogállamban nincs helyük azoknak a rendelkezéseknek, amelyek nyomán békés gyülekezési jogukat gyakorló állampolgárok ellen indultak büntetőeljárások, és százezreket fenyegettek súlyos bírsággal.

A miniszterelnöknek, az igazságügyi miniszternek, a Miniszterelnökséget vezető miniszternek, valamint az Igazságügyi, a Rendészeti és a Törvényalkotási Bizottság tagjainak elküldött javaslat emlékeztet arra, hogy az Európai Unió Bírósága idén áprilisban az uniós joggal ellentétesnek találta a az ún. gyermekvédelmi, valójában homofób és transzfób propagandatörvény azon paragrafusát, amely szerint 18 éven aluliak számára tilos olyan tartalmat elérhetővé tenni, ami a homoszexualitást, illetve a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést jeleníti meg. Erre a paragrafusra hivatkozik a gyülekezési törvény tavalyi módosítása, ami alapján a rendőrség megtiltotta azoknak a gyűléseknek a megtartását, amelyeken megjelenik a homoszexualitás, illetve a transzneműség.

A tiltásokat helyben hagyó Kúria pedig nem hagyott kétséget afelől, hogy az uniós és nemzetközi jogra tekintet nélkül vakon kívánja követni az előző Országgyűlés többségének jogkorlátozó szándékát. Ezért függetlenül attól, hogy az idei Budapest Pride felvonulást a rendőrség már tudomásul vette, a civilek szerint hatályon kívül kell helyezni a gyülekezési törvény 13/A. §-át, hogy az előítéletes célból, önkényesen meghozott törvénymódosítás semmilyen körülmények között se lehessen alapja az állampolgárok hatósági vegzálásának.

A Fidesz-KDNP, a Mi Hazánk és a Jobbik alkotta országgyűlési többség a tavaly márciusban elfogadott törvénymódosítással a szabálysértési jogszabályokhoz is hozzányúlt, széles körben lehetővé téve azoknak a megbüntetését, akik a tiltás ellenére is részt vettek a Pride-felvonulásokon. A bírságot ráadásul akkor is meg kell fizetni, ha valaki megtámadná az erről szóló határozatot, mert a törvénymódosítás alapján a jogorvoslatnak nincs halasztó hatálya. Az pedig csak ízléstelen propagandacélokat szolgált, hogy a módosítással a szabálysértési törvénybe foglalták, hogy a bírságok összegét az állam a gyermekvédelem céljaira fordítja. Ezért a civilek szerint ezeket a szabályokat is hatályon kívül kell helyezni – áll a javaslatban.

A tavalyi törvénymódosítás emellett lehetővé tette, hogy a rendőrség bármilyen szabálysértés esetén automatizált arcfelismerést vehessen igénybe, nyilvánvalóan azzal a céllal, hogy elijesszék az embereket a Budapest Pride-on, illetve a Pécs Pride-on való részvételtől. Ráadásul az arcfelismerő technológia bevezetéséről kezdettől fogva semmilyen társadalmi konzultáció nem zajlott.

Ezért az arcképelemző rendszerek használatáról szóló törvényt is vissza kell állítani a módosítás előtti állapotába, a későbbiekben pedig társadalmi egyeztetést kell kezdeményezni arról, hogy milyen súlyú cselekmények esetében indokolt az arcfelismerő technológia alkalmazása – írják a civilek.