A Policy Agenda (PA) szakértői úgy gondolják, hogy még politikailag motivált okok miatt sem helyes megszüntetni a több évtized óta használt mutatót.

A KSH 2010-ig közölte, mennyien élnek a kritikus jövedelmi szint alatt. Akkor még 37 százalék volt, de a PA által végzett számítások alapján 2014-ben 41 százalék, 2015-ben 41,5 százalék volt azok aránya, akik olyan háztartásban éltek, ahol a család nettó bevétele kisebb, mint a családra, háztartásra számított létminimum értéke – idézi az adatokat az atv.hu.

A KSH szerint nagyon intenzíven gyarapodott a foglalkoztatottak száma, ezért nem nőhetett a létminimum alatt élők köre, az is tény azonban, hogy ebből 10 ezer főt tett ki közfoglalkoztatottak számának növekedése, és a maradék 90 ezer fő „valahol” talált magának munkát. Miután az alkalmazottak száma alig növekedett, ezért

a mikrovállalkozások, önfoglalkoztatás, idénymunka, illetve természetesen a külföldi munkavállalás táján kell keresni ezeket a munkavállalókat – állítja a PA elemzése./.../

A 2015-ös adatok azt mutatják, hogy a 18 év alatti gyermeket nevelő háztartások 58 százaléka él a létminimum alatt. Ez a gyermeket nem nevelők esetében 31 százalék. A legdrámaiabb helyzetben viszont az egyszülős háztartások vannak: körükben 75 százalékos a létminimum alatt élők aránya.