A javaslat szerint, ha a Szuverenitásvédelmi Hivatal úgy ítéli meg, hogy egy külföldről támogatott szervezet tevékenysége veszélyezteti Magyarország szuverenitását, akkor javasolhatja, hogy a kormány vegye jegyzékre a szervezetet.

Véleménye szerint a törvény betarthatatlan. „Gondoljuk el, hogy a bírság itt már nem kétszeres, mint a pártok esetében, hanem huszonötszörös, vagyis, ha valaki nyer egy 10 ezer dolláros pályázaton, akkor 250 ezer dollárt kell visszafizetnie” – közölte Nagy Dávid. Nem kizárt – tette hozzá -, hogy a szabályozást úgy fogják használni, mint a pártfinanszírozási törvényt 2022-ben. Akkor nem történt transzfer Márki-Zayék és a többi párt között, mégis megbüntették őket, hasonló dolog történt náluk is a pártalapítvánnyal. "Ugyanezt meg lehet csinálni ezután a sajtóval, ami szerintem beláthatatlan következményekkel fog bírni" – mondta Nagy.

Egyúttal az MKKP a Facebook-oldalán arról írt, hogy: „a civilek és a sajtó elleni támadás a magyar társadalom elleni támadás. A hadüzenetet már korábban megkaptuk, de úgy tűnik, megkezdődik a tisztogatás is. Egy dolgot viszont senki ne felejtsen el: nélkülünk, a társadalom nélkül, nincs Magyarország. Nélkülük viszont van”.

A listára kerülés pedig többek között azzal járna, hogy az adott szervezet nem gyűjthet adó 1%-ot, köteles minden támogatójától és minden támogatásról „teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatot kérni” arról, hogy a pénz nem külföldről jött.

„A civil szervezetek nemcsak figyeltek arra, hogy ki és mennyit lop, nemcsak életben tartották a szabad sajtót, hanem segítették azokat az embereket, akiket az állam hátrahagyott és elfelejtett. Eközben pedig nem hagyták, hogy elfelejtsük, hogy demokráciában, szabadságban élni jobb, mint bármilyen más rendszerben” – írta a párt.

S hozzátették: „több százezer, ha nem millió olyan magyar van, aki civilként él és dolgozik, vagy aki a civilek nélkül talán már nem is lenne”.

Mindeközben a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke nem érti az "elkeseredett és hiszterizált” hangulatot. Lánczi Tamás az állami rádióban beszélt a civilek és a független sajtó eltaposására készült törvény kapcsán kialakult reakciókról.

Lánczi Tamás, aki arra a kérdésre, hogy mi lehet a heves médiavisszhang és kritika hátterében, azt mondta, hogy ő nem teljesen érti „az elkeseredett és hiszterizált” hangulatot, mert szerinte az átláthatóság mindenkinek az érdeke - idézte a közrádiónak adott interjút a Telex.

„Tehát én nem tudom, hogy akinek nincs takargatnivalója, az miért vizionálja, hogy retorzió fogja érni, amikor itt egyszerűen csak arról van szó, hogy mindenkinek, aki érintett, nyilvánosságra kell hoznia, világossá kell tenni, hogy milyen forrásokból, milyen támogatásokkal működteti a saját szervezetét, legyen ez egy NGO, legyen ez egy sajtótermék, vagy bármilyen más szervezet” – mondta Lánczi, aki szerint érdekes dolgok derülhetnek ki, ha megnézik, hogy vajon kik finanszírozzák azokat, akik „egy az egyben az ukrán titkosszolgálatnak a kommunikációs paneljeit tolják a magyar nyilvánosságba”.

Lánczi azt sem érti, miért Oroszországhoz hasonlítja törvényt a kritikus sajtó. Példaként említette, hogy az Egyesült Államokban van egy, a magyarországihoz képest kifejezetten szigorú törvény.

(kiemelt kép: hirhatar.hu archív)