|
|
|
|
|
| Tweet |
|
| |
|
|
|
A vizsgálatot egy bejelentés nyomán rendelték el, amely szerint a rendszer kommunikációja nem titkosított, az adatbiztonság pedig nem felel meg a jogszabályi követelményeknek.
A NAIH szeptember 28-án indított hatósági vizsgálatot, miután a korábbi nyomkövető rendszer szállítója bejelentést tett, melyben azt állította, hogy az új rendszer működtetésekor fennáll a veszélye annak, hogy a bűnügyi felügyelet vagy büntetés-végrehajtás alatt állók érzékeny személyes adatai illetéktelenekhez kerülhetnek. Az egyik legfontosabb kérdés az, hogy az adatok kerülnek-e felhőbe, illetve elhagyják-e Magyarországot. Tisztázni kell azt is, hogy a nyomkövetők és a szerver közötti adatforgalom megfelelően titkosított-e.
A rendszer tavaly váltotta fel az elektronikus lábbilincseket. A rendőrség 3000 okosórás nyomkövetőt szerzett be, amelyeken fele-fele arányban osztozik a rendőrség és a büntetés-végrehajtás. A beszerzés előzményei sem mentesek a kérdésektől: egy korábbi partner 2023-ban 2029-ig szóló, 27 milliárd forintos keretszerződést nyert, az ORFK azonban ezt nem hívta le, hanem egy másik, titkosított beszerzés keretében állapodott meg az új rendszerről. Az ügyben nyomozás is folyik.
A HVG korábban kiderítette, hogy az új rendszer szállítója az NT Sys Kft., amely más rendvédelmi technológiák, köztük a déli határzár érzékelő- és megfigyelőrendszereinek karbantartásában is részt vesz. Az okosórák magyarországi használatához szükséges lokalizációt és a rendőrségi riasztási rendszerhez való kapcsolódást külön kellett fejleszteni, ebben az állami IdomSoft Zrt. is részt vett. A nyomkövetők adatai a rendőrség NOVA Személyi Felügyeleti Rendszerébe futnak be.
A rendszer megbízhatóságával kapcsolatban ugyanakkor további kérdések merülnek fel. A rendőrség korábban azt közölte, hogy az okosórás rendszer megbízhatóan működik, a NOVA rendszer azonban nem gyűjt adatot arról, hány téves riasztás történt, illetve hányszor kellett járőrt kiküldeni. Arról sincs érdemi információ, hogy hány szökési kísérlet vagy nyomkövető-megrongálás történt, noha az eszköz elvileg riasztást küld, ha jogosulatlanul próbálják eltávolítani.
A helymeghatározás pontossága szintén problémát jelenthet. A HVG értesülései szerint az órák a GPS-nél kevésbé pontos, mobil bázisállomásokon alapuló helymeghatározást is használnak, a helyadatok továbbítása pedig nem feltétlenül folyamatos. Felhasználói beszámolók alapján előfordulhatott, hogy valaki elhagyta a számára kijelölt területet anélkül, hogy azonnali riasztás történt volna. Ez különösen akkor lehet aggályos, ha a bűnügyi felügyelet alatt álló személynek egyáltalán nem lenne szabad elhagynia az otthonát.
Az adatkezelés másik kérdéses része, hogy meddig őrzik meg a nyomkövetők által gyűjtött helyadatokat. A rendőrség erre korábban nem adott érdemi választ, miközben a NOVA rendszerben törvényi előírás alapján nyilvántartják a kényszerintézkedések ellenőrzése szempontjából releváns adatokat. A tárolási idő és a korábbi adatokhoz való hozzáférés ezért adatvédelmi és jogi szempontból sem mellékes.
Az elektronikus nyomkövetés a bűnügyi felügyelet egyik eszköze, vagyis nem büntetés, hanem a letartóztatás alternatívájaként alkalmazott, a személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedés. A nyomkövetővel ellenőrizhetik például, hogy valaki betartja-e a számára kijelölt tartózkodási helyre vonatkozó szabályokat, vagy nem hagyja-e el az előírt földrajzi területet. A büntetés-végrehajtásban is használják az eszközöket, például eltávozáson lévő fogvatartottaknál, külső munkavégzés esetén, illetve reintegrációs őrizetben.
|
|
|
|
|
|

