A Börzsöny-hegység északi oldalába mélyülő Fekete, vagy más néven Csarna-völgy most éles viták középpontjába került. A természetvédelem azt hangsúlyozza, hogy Magyarország legnagyobb, még érintetlen erdőtagja van itt. A kisvasút visszaépítését (tehát nem új vonalról van szó) is sokan támogatnák, sőt a terület vagyonkezelője, az Ipoly Erdő Zrt. ki is adta rá az építési engedélyt.

Még egy lakossági fórum várt volna a végleges döntésig, de csütörtök este a 444 már arról adott hírt, hogy Nagy István agrárminiszter nem támogatja az építkezést, sőt ennek az erdőrésznek a vagyonkezelését az erdészettől a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságának adja át. Nagy győzelem ez a természetvédőknek és nagy vesztesség a vasútbarátokon kívül a turistáknak is.

Ugyanis a nagyon részletesen kidolgozott, mindenre kiterjedő hatástanulmányok leírták, hogy lényegében nem károsodna a természet a kisvasút visszaépítésével, sőt lennének erre nézve pozitív változások is.

Amikor a kisvasút visszaépítéséről esik szó, akkor arról 3,1 kilométernyi szakaszról beszélünk, amelyik a Feketevölgyi panzió (régebben VILATI-ház) és a Halyagosi kulcsosház között fekszik. Útközben két megálló, a Drinóvölgy és a Hamuház elnevezésűek lennének. Ez az egykori törzsvonalnak alig több, mint a fele – nem beszélve a négy hajdani szárnyvonalról. Ezek: a Drinó-völgyi, a Kuruc-völgyi, az Egyházas-völgyi és az Oltárpatak-völgyi mellékágak együtt még plusz 8,5 kilométernyit tettek ki, sőt volt még kb. 1,2 kilométeres repülővágány is az Oltárkő patak völgyéből a hegyoldal felé. Tehát koránt sem az egész hálózat épülne vissza – bár az sem lenne baj. Hogy miért nem lenne baj? Mert akkor a környéken, ahová vezet kisvasút mindennemű teherautós és terepjárós behatolást meg lehetne szüntetni. Ez az, amit a természetvédők nem igazán tudnak felfogni.

A valóban gyalogolni szerető turistáknak könnyebb lenne a Magas-Börzsöny felkeresése, mert most csak déli irányból kedvezőek a feltételek, de onnan se tökéletesek. Ugyanakkor északról sokkal vadregényesebb részleteken át érhető el a hegység főgerince, a két fő turistacéllal, a Nagyhideg-hegyi turistaházzal és a Csóványos kilátójával. Még, ha a Hajagosi házhoz vissza is épülne az immár 7,1 kilométeresre nyújtózkodó kisvasúti vonal, még mindig sok szintkülönbséget és több, mint négy kilométernyi távot kellene megtenni a hegység fő hágójáig, a Rakodó nevűhöz.

Az más kérdés, hogy a kisvasutat üzemeltető Kisvasutak Baráti Köre olyan jegyárakban gondolkodik, amelyet a gyalogos turisták nem szívesen fizetnének ki, mert szinte többe kerülne, mint Budapestről eljutni a Börzsönybe. Tehát, ha az lenne a cél, hogy a kirándulóknak a kisvasúti utazás élménye mellett az útját is könnyítse meg, az igen kedvezően hatna a forgalomra meg az eredeti kívánatos célra is. Azonban, ha az elképzelés csak az, hogy egy szerelvénynyi embert bevinni és ugyanazokat visszahozni, akkor arra valóban van már alkalom máshol is a Börzsönyben.Legcélszerűbb lenen a közpénzből visszaépülő vonalat a közszolgáltatási szerződésbe bevonni és akkor máris támogathatóak lennének a menetjegyek.

Ugyanakkor arról senki nem tesz említést, hogy a megrongálódott pálya maradványai a sok-sok leszakadt híddal, levegőben lógó sínpárokkal és főleg a járhatatlan völggyel milyen nehézséget okoz, a látványromboló elemeken túl. Ugyanis az 1990-es évek két nagy vihara és áradása szinte teljesen szétszabdalta a völgyet, abban most még gyalogosan járható normális út sincsen. Akik meg vadásznak vagy erdei munkára hivatkoznak, terepjárókkal és teherautókkal teszik tönkre a maradék utakat, gázolnak át százszor is a patakokon.  Tehát az egykori törzsvonal részbeni visszaépítése azt is biztosítaná, hogy nagy esőzések után gyalogosan is le lehessen jönni a pályatesten és annak hídjain. Ezt akadályozza most a miniszter segítségével a természetvédelem.

Kertész Z István