2026. augusztus 26-án reggel 8 órakor 83 évesen gombosszegi otthonában elhunyt Nádas Péter.

„A hírt a család kérésére tesszük közzé, és ezúton kérjük az olvasókat és a sajtó munkatársait, további tájékoztatásig tartsák tiszteletben, hogy nem kívánnak nyilatkozni" – szerepel a Kossuth- és József Attila-díjas magyar író, drámaíró, esszéista Facebook-oldalán.

Nádas Péter 1942 október 14-én született Budapesten egy zsidó munkáscsaládba. Apja telefonműszerész, anyja nőmozgalmi munkás volt. 1956 és 1958 között  Petrik Lajos Vegyipari Technikum tanulója volt, majd 1958 után szakmát váltott és fényképész szakmunkástanuló lett. 1961 és 1963 között újságírónak tanult a Magyar Újságírók Országos Szövetsége képzésén. A 1965 és 1967 között filozófiát tanult a Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetemen.

1961-ben fotóriporterként kezdett dolgozni a Nők Lapja magazinnál, a '60-as évek végén a Pest Megyei Hírlap munkatársa volt.

Nádas Péter a Digitális Irodalmi Akadémia alapító, 2000 óta a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia, 2006 óta a Berlini Művészeti Akadémia tagja volt.

A modern magyar irodalom meghatározó, világirodalmi rangú alkotója. A különösképp a német nyelvterületen kedvelt Nádas neve többször felmerült már az irodalmi Nobel-díj esélyesei között. A posztmodern prózafordulat, Esterházy Péterrel, Hajnóczy Péterrel és Lengyel Péterrel együtt a „Péterek nemzedékének" egyik nagy újítója, akinek olyan monumentális regényeket köszönhetünk, mint az Emlékiratok könyve, a Párhuzamos történetek, a Világló részletek, illetőleg a Rémtörténetek.

A kritika a Párhuzamos történetek című regényét mérföldkőnek tartja a magyar irodalom történetében, tekintettel arra, hogy a testiség, a szexualitás és a hatalom kérdéseiről ennyire szókimondóan, tabudöntögetően magyar író még sosem írt.