HÍRHATÁR ONLINE - ERDŐPANORÁMA: Meddig élnek az erdők?

HÍRHATÁR ONLINE
   
 2016.12.10.
 Szombat
Ma Judit napja van.
Holnap Árpád napja lesz.
   EUR árfolyam
   314,40 Ft
   CHF árfolyam
   291,28 Ft
   
   
   
   
   
   

 

MINDEN HÍR | AKTUÁLIS | SZÍNES | BLOG | RENDŐRSÉGI HÍREK | SPORT | KULTÚRA | TÖBB HÍRHATÁR | HELYBEN VAGYUNK!

    
2014. 10. 20. 11:59     


ERDŐPANORÁMA: Meddig élnek az erdők?
Alig múlt el a szarvasbőgés ideje, már színesednek a fák - ilyenkor talán még többen keresik fel erdeinket és temérdek kérdés, ismeretvágy merül fel bennük. Mind többen aggódnak egy-egy rész kivágása, vagy ami még rosszabb, beépítése esetén.

A lakosság jelentős része kirándulni, sportolni, felüdülni vagy gombát szedni megy az erdős területekre és élénken érdeklődik minden jelentősebb változás iránt. Hírportálunk a legilletékesebbet, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Erdészeti Igazgatóságának igazgatóját, Wisnovszky Károlyt kérdezte az erdőkkel kapcsolatban. A rendkívül szerteágazó témát két gondolatkörbe csoportosítottuk, talán ezek foglalkoztathatják leginkább az erdőjárókat.

 

 

Hírhatár: Mi az erdő, és mi a biztosíték arra, hogy a meglévők meg is maradjanak, egyáltalán mennyi ideig élhetnek?

 

Wisnovszky Károly: Jogilag erdőnek azt tekintjük, amit az Erdészeti Adattár erdőként tart nyilván, de szemre lehetnek olyan területek is, amik nem annak néznek ki, illetve a fordítottja: azt hinnénk, erdőben vagyunk, de mégsem. Az erdőtörvény részletezi az erdő fogalmát, az adattárba csak törvényes módon kerülhet be terület. Ha például áll egy pár fa valahol csoportosan, az még nem biztos, hogy erdő, mert a törvényben meghatározott feltételt nem éri el (húsz méternél keskenyebb, és nincs összesen ötezer négyzetméter), ugyanakkor van olyan hely, ahol egy adott időben nincsenek fák, a besorolása mégis erdő. Utóbbinak több oka is lehet, például éppen letermelték a fákat, vagy olyan köztes kiszolgáló terület, mint az erdei tisztás, vagy a tűzvédelmi sáv.

 

Mivel az erdő haszna, jótékony hatása túlterjed az elfoglalt területén, ezért mondhatjuk, hogy az erdő - bizonyos mértékig - mindenkié. Ez az indoka a szabályozásnak, a használati korlátozásnak. A közérdek, az emberiség felismert önérdeke és az abból táplálkozó szabályozás a biztosítéka az erdők jövőbeni megmaradásának. Magyarországon már több száz éve születtek az erdőkre vonatkozó rendelkezések, az 1950-es évektől kezdődően az állam már teljeskörű felmérést készít az állományról. Mindenhol a termőföld adottságaiból és az erdők állapotából kiindulva tíz évenként terveket készít, melyekben korlátozza, hogy ki, mikor, mit csinálhat az erdejében. Természetesen ezt ellenőrzi, felügyeli is. A hosszú ideje működő tervszerű, vágásos erdőgazdálkodás során kialakult egy térbeli rend, amely a természetben is jól lehatárolható 1-10 hektárnyi területekre tagosítja az erdőket, amelyekben általában közel egykorú fák állnak. Ezekre készíti el az állam, illetve annak hatósága, az Erdészeti Igazgatóság a vágáskorokat és a vágásfordulókat.

 

 

Hh: Mi az a vágásforduló?

 

W. K.: A vágásforduló a fák emberöltőnyi ideje, amely a terület termőtalajától, és egyéb környezeti tényezőktől, de alapvetően a fa fajtájától és a gazdálkodás céljától függ. Az erdő ültetése, megújulása és kivágása közti időt mondjuk vágásfordulónak - ami több tíz év, de meghaladhatja még a száz évet is. A fatermesztési rendeltetésű erdőkben ez azt jelenti, hogy akkor javasoljuk kivágni a fákat, amikor anyaguk a legnagyobb gazdasági hasznot adják. Tehát kicsit élesebben fogalmazva, mint a haszonállatoknál. Viszont az erdők a favágások ellenére - reményeink szerint örökéletűek hazánkban, mert a területet fel kell újítani, az erdőt pótolni kell!

 

Vágásforduló: az erdők térbeli és időbeli szabályozásának, tervezésének meghatározó eleme. A rövid vágásforduló általában 30 év, jellemző fafajtája: a nemesnyár, a fűz és az akác, az országban 600 ezer hektárnyi területen ilyen erdőnk van. A közepes vágásforduló nagyjából 60 év, jellemző fafajtái: a hazainyár, a juhar és a fenyők, összesen 300 ezer hektárnyit borítanak be. A hosszú vágásforduló általában 80-120 év, jellemző fajtái a hazai őshonos fák: a bükk és a tölgy, 960 ezer hektárnyi területet fednek le.

 

Hh: És a táj szépsége, az erdő árnya és pihentető ereje nem számít, csak az anyagi haszon?

 

W. K.: Dehogynem számít! Az elmúlt harminc évben a társadalmi elvárások rettenetesen megváltoztak, az erdők különböző, mindenki számára élvezhető kívánatos szolgáltatásai felértékelődtek, a megújított törvényekben ez az igény megjelenik, az állam által készített tervekben ez a szabályozás érvényesül. A természetvédelmi érdekek, az úgynevezett jóléti szempontok a már említett erdőtervekbe beépülnek. Egyre jobban növekszik azon erdők területe, melyeknek nem a fatermesztés, hanem a természetvédelem, tájvédelem az elsődleges célja. Ezekben a gazdálkodás nem vágásos üzemmódban történik, ezért nincs is kiterjedt vágás, vágásforduló. Ezek az úgynevezett örökerdők, amelyek lehetnek hegytetők, vagy természetvédelmileg különösen fontos területek, ahol nincs, vagy csak minimális az engedélyezett beavatkozás. Máshol szálaló-vágás előírásával és betartatásával érjük el, hogy a látkép és az „erdő-érzet” ne szenvedjen elviselhetetlen csorbát. Természetesen vannak tarvágások, vagy annak látszó természetes felújítással megújított felületek is, melyeknek visszaszorítása fontos feladatunk, de mindig lesz olyan, termőhely és fafaj, amely másképp nem is kezelhető, például a nemesnyárasok, vagy az akácosok.

 

Hh: De akkor így nem lesz kevesebb erdőnk?

 

W. K.: Dehogy! Erre garancia a minden erdőben kötelező felújítás, a természet jóvoltából keletkező erdők, melyek a felhagyott szántókon és legelőkön sarjadnak, és remélhetőleg folytatódnak az Unió által támogatott erdőtelepítési programok is.

 

A kívánatos erdőterület növekedés mellett az elmúlt harminc év legnagyobb természetvédelmi és erdőgazdálkodási sikere, hogy több mint kétszázezer hektáron tértünk át a tervezés és megvalósítás terén a tarvágásos módszerekről a természetes felújításra.

 

Hh: Miért jobb, ha természetes módon újul meg az erdő?

 

W. K.: Mert a sokszínűség és az alkalmazkodóképesség az élet hosszútávú garanciája, az adott élőhelyen már sikeresen megélt erdő-generáció termése nyilván alkalmazkodott ahhoz a területhez, és ez önmagában nagy valószínűséggel nem egy csenevész faállományt fog eredményezni. Az sem mellékes, hogy ha a természet dolgozik helyettünk, nem kell szántani, vetni, csak ápolgatni, és az valószínűleg olcsóbb is.

 

Hh: És miben bízhatunk, hogy az erdőket mindenhol az erdőterveknek megfelelően kezelik majd és betartják az előírásokat? Mi akadályoz meg egy erdőtulajdonost, hogy haszonszerzés céljából ne vágja ki az erdejét és aztán „jónapot”? Vagy miért invesztálna egy magánbirtokos abba, hogy majd 80-100 év múlva az ükunokája haszonhoz jut és addig neki csak gondja, kiadása van?

 

W. K.: Az erdőtervekben megfogalmazott előírások nem a tulajdonosok, használók ellenében születnek. Az esetek meghatározó részében földhasznosítási és erdőgazdálkodási szakmai optimumra tervezünk, természetesen a közérdekű korlátozások figyelembe vételével. Ez megegyezik a tulajdonosok, használók hosszú távú érdekeivel is. Ez a legnagyobb garancia! De valóban léteznek rövid távú érdekek, melyek a szegénység kényszerével párosulva az erdő igazi ellenségei. Azonban bízom a szabályozás szankcionáló, kikényszerítő és a jó célokat támogató végrehajtásában. 


Természetesen a rózsaszín kincstári optimizmust félretéve féltem a magyar erdők jövőbeli sorsát, látom az elkövetett hibákat és jó néhány megoldandó problémát is fel tudok sorolni.


 

Hh: Mondana ilyeneket?

 

W. K.: Például a kárpótlás után kialakult birtokszerkezet. Az erdők 55%-a állami terület, ezeken kevesebb a szabályszegés, de a 45% magán, illetve kis részben közösségi területen már gyakrabban fordul elő szabálytalanság. Meg kell érteni a méreteket! Az országban több mint 2 millió hektár jogilag erdőnek számít, a nem állami részeken sokszor egy-fél hektárokat tulajdonolnak, amelyekben nyereséges, vagy akár csak nullszaldós gazdálkodás szinte lehetetlen. Ahol több tulajdonos összefog, és ki tudnak alakítani legalább 100-200 hektáros területet, aminél az sem baj, ha nem egybefüggő, majd ahhoz hozzáértő kezelőt bíznak meg, akkor már lehet nyereség és valószínűleg szabálykövetőbb lesz a működés is. Például a túlszaporodott nagyvad állomány, mely jelentősen megnehezíti, hihetetlenül megdrágítja az erdők felújítását, kikényszeríti a sok drága kerítést, amely embert és állatot egyaránt akadályoz az erdőbéli szabad mozgásban.

 

Szintén problémák forrása a gazdátlan, gazdálkodó nélküli, vagy kezeletlen erdők mennyisége és a temérdek falopás. Ezen túlmenően fejleszteni kellene az erdővel kapcsolatos gondolkodásmódot, mert az állampolgárok, az erdőtulajdonosok ez irányú ismeretei és elvárásai még messze nem érték el a kívánatos szintet!

 

Hh: Köszönjük a beszélgetést!

 

Szöveg: Kertész Z István

Fotók: NÉBIH Erdészeti Igazgatósága

 


További hírek

  Önkormányzati kegyeltek a budai vár ingatlanjaiban
2016. 12. 10. 13:15 hirhatar.hu
  Testületi ülés decemberben
2016. 12. 10. 12:41 maglodi-hirhatar.hu
  Felmenthetik a NAV vezetőjét
2016. 12. 10. 12:16 hirhatar.hu
  Pénzbeli támogatást kapnak az újszülöttek Szegeden
2016. 12. 10. 10:51 hirhatar.hu
  Budapestnek nincs szüksége felhőkarcolókra
2016. 12. 10. 05:52 13keruleti-hirhatar.hu
  Véget kell vetni a dolgozók túlhajszolásának
2016. 12. 10. 05:44 13keruleti-hirhatar.hu
  Hívd Tarlós Istvánt! - Matricakampány az M3 metróért
2016. 12. 10. 05:34 13keruleti-hirhatar.hu
  Az erőszakhullámról az Emberi Jogok Világnapján
2016. 12. 10. 05:15 13keruleti-hirhatar.hu
  XIII. kerületi kortárs építészet az elmúlt évtizedben - kiállítás
2016. 12. 10. 05:09 13keruleti-hirhatar.hu
  Új autót kaptak a pilisi rendőrök
2016. 12. 09. 23:01 gyomroi-hirhatar.hu





IMPRESSZUM | MÉDIAAJÁNLAT | SZABÁLYZAT | HÍRLEVÉL

(c)2o15 Hírhatár Lapcsoport