|
|
|
Tweet |
|
|
|
Mark W. Davis, az US News főszerkesztője szerint nagyon is. A Digitális gyilkosság című könyv társszerzőjét - aki korábban beszédeket is írt a Fehér Ház prominens politikusai számára - komolyan aggasztja, hogy Washington még mindig nem veszi elég komolyan a kockázatot.
A Fehér Házban továbbra is úgy látják, hogy Észak-Korea összebarkácsolt néhány, a gyakorlatban hasznavehetetlen nukleáris fegyvert és időről-időre ezzel az „arzenállal” próbál meg politikai és gazdasági nyomást gyakorolni a Nyugatra. A túlzott optimizmust csak idén februárban váltotta fel valamivel objektívebb álláspont, amikor az Egyesült Államok katonai szakértői meghívást kaptak pekingi kollégáiktól, akik meg szerettek volna osztani velük néhány, az észak-koreai nukleáris arzenállal kapcsolatos információt.
Nos, a kínai titkosszolgálatok becslései szerint Észak-Koreának máris van 20 használható nukleáris robbanófeje és ha ezeket felszereli KN-08 típusú rakétáira s ezeket eljuttathatná akár Seattle-be, San Francisco-ba és Los Angelesbe. A robbanófej-készletek 2016-ra megduplázódhatnak, 2020-ra pedig számuk akár 50-re is emelkedhet. Ezeket az észrevételeket egyébként a CIA megfigyelései is alátámasztották. Ezek szerint az észak koreaiak megtanulták hogyan kell kisméretű, rakétákra szerelhető robbanófejeket előállítaniuk, de még tökéletesíteniük kell a technikán. Bár az észak-koreai robbanófejek irányításával még gondok vannak, akár egyetlen, az Egyesült Államok felső légterében - például Kansas felett - felrobbanó „eltévedt atombomba” is komoly problémákat okozna, hiszen olyan elektromágneses impulzusokat gerjesztene, amelyek tönkretennék az elektronikus hálózatokat, elolvasztanák a partokat összekötő áramköröket, így hatalmas károkat okozna a kontinens gazdaságnak. Amerikának további három okból kifolyólag is érdemes lenne komolyan vennie a kialakult helyzetet:
1.Észak-Korea már többször is a terrorizmus eszközeihez folyamodott az elmúlt évek során.1983-ban például pokolgépes merénylet segítségével szabadult meg a dél–koreai kormány tagjaitól. 1987-ben lelőtt egy száz utast szállító dél-koreai gépet.1998-ban rakétát lőtt át Japán légterén. 2010-ben lebombázott egy dél- koreai szigetet, elsüllyesztve két helyi tengeralattjárót. A támadás során két civil is életét veszíttette. A gátlástalanságáról közismert rezsim egyébként saját népét sem kíméli: halálra éhezteti állampolgárait, a politikai szempontból csak kicsit is gyanús elemek számára saját „Gulágot” tart fenn, és időről- időre kivégezteti politikai elitjének kegyvesztett tagjait is.
2. A nukleáris robbanófejek gyártási technológiája némiképp emlékeztet a a Ford T-modelljére - szellemeskedik a szerző. Vagyis, a prototípus előállítása valóban jelentős beruházást igényel, de utána már viszonylag alacsony költségvetéssel is elkezdődhet a bombák sorozatgyártása. Ez történt Pakisztánban is. A viszonylag szegény ország úgyszólván egyik évről a másikra turbózta fel bombatermelését, így a '90-es években már nukleáris hatalommá vált.
3.Egy, az országból kicsempészett, fegyveres szervek vezetői számára készült oktatófilm arról tanúskodik, hogy Észak-Korea Irak példájából is okult. A felvételek azt ábrázolták, hogyan döntik le Szaddam Husszein szobrait, törlik bakancsukat a bukott diktátor képeibe a győztes amerikai katonák és a felszabadulás eufóriájában égő iraki polgárok. Az üzenet félreérthetetlen volt: „Nem akarunk az irakiak sorsára jutni. Ezért, míg a tárgyalások zajlanak, kifejlesztjük saját fegyvereinket. Így senki sem állíthat meg majd minket.” További kockázati tényező, hogy Irán árgus szemekkel figyeli, hogyan nyert időt Észak-Korea az elhúzódó tárgyalások ürügyén atomfegyverei fejlesztésére.
kisskati
|
|
|
|