|
|
|
Tweet |
|
|
|
Nemrég jelentette be a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), hogy többet nem adja ki a létminimumról szóló kiadványát. Ellenzéki politikusok és több kutató szerint ennek hátterében kizárólag az áll, hogy a kormány így próbálja leplezni a negatív mutatókat.
A KSH azonban állítja, kizárólag szakmai szempontok szerint döntöttek így: az adat véleményük szerint alkalmatlan arra, hogy szociálpolitikai döntések alapjául szolgáljon, más uniós országban nem is számolnak ilyet. A létminimum ugyanis valójában nem szegénységi küszöb, még ha sokan szerintük tévesen így is értelmezték. A KSH megfogalmazásában a létminimum valójában inkább a tisztes, szerény megélhetés szintjét jelöli, mint a szegénységét.
Az utolsó ilyen mutató szerint tavaly havi 253 ezer forint volt egy tipikus, két felnőttből és két gyermekből álló háztartás és közel 80 ezer forint egy egytagú nyugdíjas háztartás létminimumértéke. Az egy felnőttből és egy gyermekből álló háztartásnál ugyanez havi 144 ezer forint, az egy felnőttből és két gyerekből álló háztartásoknál pedig durván 190 ezer forint volt. A mutatók alapján a magyar háztartások több mint 35 százaléka élt a létminimum alatt.
Felmerül a kérdés, ha a KSH szerint a létminimum nem ad elég jó képet a szegénységről, akkor milyen mutatók alapján kellene meghatározni a küszöbön élő magyar lakosság anyagi helyzetét. Abban a KSH-nak tökéletesen igaza van, hogy az unióban nem számolnak létminimumértéket, van helyette azonban az egy főre jutó GDP.
Mindazonáltal e szerint sem sokkal jobb a helyzet: az Észak-Magyarországi a 8. legszegényebb az Európai Unió 273 régiójából. Az Eurostat adatai ráadásul arról tanúskodnak, hogy az ország többi régiója sem teljesít sokkal jobban; a hét régióból négy a legszegényebb húsz között szerepel. A leginkább leszakadt térségek ráadásul az elmúlt 4 évben semmit sem léptek előre.
Itt élnek a legszegényebb magyarok
Hogy megnézzük, melyek a legleszakadtabb magyar kistérségek és ott melyek a legnagyobb társadalmi problémák, az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (TEIR) statisztikából szemezgettünk. Az adatok elképesztő állapotokról tanúskodnak:
5. Baktalórántházai kistérség
Egy lakosra jutó összes nettó jövedelem: 434 031 Ft/év
4. Kisteleki kistérség
Egy lakosra jutó összes nettó jövedelem: 421 689 Ft/év
3. Sarkadi kistérség
Egy lakosra jutó összes nettó jövedelem: 419 654 Ft/év
2. Bácsalmási kistérség
Egy lakosra jutó összes nettó jövedelem: ~412 272 Ft/év
1. Bodrogközi kistérség
Egy lakosra jutó összes nettó jövedelem: ~394 801 Ft/év
|
|
|
|