Valóban, a pálya nem olyan meredek, mint például a Rigi-bahn és főleg a Pilatus-bahntól marad el, de amikor a BSZKRt  (a BKV korai jogelődje)1929-ben átvette a fogaskerekűt, rögtön villamosította az addig gőzüzemű vasutat. Ekkor merült fel először, hogy lehetne adhéziós (fogas kapaszkodás nélküli) sima villamosjárat.

Azonban a BSZKRt igazgatótanácsa a biztonságra helyezte a hangsúlyt, és meghagyta a fogaskerekű üzemmódot. csaknem száz év után most azért lángolt fel ismét a villamossal való kiváltás, mert az a hátrányok mellett sok előnnyel is járna. Éppen kapóra jött egy vágányzár, hogy egy kicsit átalakított iker-Tátra szerelvény próbálkozzon.

A próbamenetek egyelőre a Városmajor és az Orgonás között közlekedtek, de ezen a szakaszon sem bizonyultak megfelelőnek, mind az üzembiztonság mind az utasbiztonság szempontjából. Pedig nem rossz az ötlet, ha a távlati fejlesztésre gondolunk.

A fogas útvonalát, lent a Moszkva térig akarják meghosszabbítani, ahol már el is készült a végállomás vágánya, míg a Széchenyi-hegytől egy közbenső megállóval a Normafáig nyújtanák a vonalat. Ez esetben rengeteg buszt le lehetne szedni az Istenhegyi útról. És mivel a villamos már adott, nem kellene új szerelvényeket se tervezni és legyártani. A menetidő a teljes vonalon 20 perc lenne, ami már versenyképest tömegközlekedés lehetne.

A jelenlegi fogas szerelvények sajnos egyelőre túl szélesek ahhoz, hogy bejárjanak a Moszkva térre.

Kertész Z István