HÍRHATÁR ONLINE - Hatóság vagy szolgáltató? - Uzsora jellegű közlekedési büntetések

HÍRHATÁR ONLINE
   
 2016.06.27.
 Hétfő
Ma László napja van.
Holnap Levente, Irén napja lesz.
   EUR árfolyam
   317,27 Ft
   CHF árfolyam
   292,15 Ft
   
   
   
   
   
   

 

MINDEN HÍR | AKTUÁLIS | SZÍNES | BLOG | RENDŐRSÉGI HÍREK | SPORT | KULTÚRA | TÖBB HÍRHATÁR | HELYBEN VAGYUNK!

    
2015. 01. 30. 16:46     


Hatóság vagy szolgáltató? - Uzsora jellegű közlekedési büntetések
Jegy, vagy bérlet nélküli utazás a tömegközlekedésben, parkolási büntetések, vagy az autópályák fizetés nélküli használata: nem csak az a közös bennük, hogy mind a közlekedéssel kapcsolatos dolog, hanem abban is, hogy a kiszabott büntetési tételek igen rövid idő alatt a duplájára, triplájára emelkednek.

 
Ma ez Magyarországon is elfogadott gyakorlat, miközben etikai, sőt, ha lenne hozzá kellő akarat, akár jogi nonszenszként is fel lehetne fogni. Vajon milyen gazdasági bűncselekménynél állapítja meg egy hazai bíróság a keletkezett kárnak a többszörösét? Márpedig egy kifizetetlen parkolás, egy autópálya-díj elmulasztása, netán érvényesített jegy, vagy bérlet nélküli utazás mind csupán szabálysértés, és nem bűncselekmény. 
 
Az életben számos olyan helyzet adódik, amikor valaki még ha akarná, akkor sem tudná leróni ilyen kötelezettségét. Túl azon, hogy a hazai jövedelmi viszonyokhoz képest aránytalanul drágák a közlekedési szolgáltatások, sőt, rendkívül igazságtalanok is, most csak azzal foglalkozunk a sokakat érintő BKK példáján, hogy vajon miért emelkedik olyan meredeken a cég anyagi követelőzése.
 
Magyarországon általánosságban a közszolgáltatások piacán működő cégek, vállalatok szerepfelfogása sokkal inkább állami, hatósági jellegű, a szóhasználatuk, az alkalmazott formáik, az ügyféllel szembeni magatartásuk és a panaszkezelésük ezt az érzetet erősítik. Az eljárásaikban igénybe vett állami és önkormányzati segítség a hatósági, alá- és fölérendelt szereplőkkel jellemezhető viszonyrendszert tükrözik vissza. Ennek felel meg az a szankciórendszer is, amelyet a szolgáltatást jogosulatlanul, vagy nem az előírt feltételeknek megfelelően igénybe vevőkkel szemben alkalmaznak.
 
 
Úgy tűnik, hogy ezek a kiugróan, a valóságról tudomást sem vevő, azt nem mérlegelő büntető jellegű joghátrányok elsősorban a közszolgáltatásoknál, ezen belül is a közlekedési ágazatban alakultak ki. Ezen a területen tényleg sajátos mércét alkalmaznak, nem veszik figyelembe például a büntetőjogi, szabálysértési alapelveket és talán a polgári jogot sem. A szolgáltatások igénybe vétele a polgári jog területére tartozik, ahol a felek egyenrangúak. Számos esetet lehet hallani arról, hogy a szolgáltatók ezt mennyire nem így fogják fel. 
 
Csak egy egyszerű példa: a velük szembeni tartozások a legtöbb esetben kamatterhet keletkeztetnek (általános kamat, késedelmi kamat), míg a szolgáltatóval szembeni túlfizetések, jogosulatlanul beszedett és később visszatérített összegek esetén nagyon kivételesen hallani ilyesmiről. Például a BKK vagy a Volánbusz Zrt. – csak kiragadott példák – esetében az ellenőrök kérésére rögvest ott terem a rendőr, akár úgy is, hogy a jármű összes utasát akadályozzák ezzel, és egyáltalán nem biztos, hogy jogszerű az intézkedésük. Azonban, ha az emberek a megállóhelyről felhívnák a rendőrséget, hogy nem jön a busz, akkor azok aligha tennének bármit is...
 
A polgári jogi alapelvek sokak számára megfoghatatlanok, levegőbe sóhajtott szövegeknek tűnnek, de alapvetően a mindennapjainkat határozzák meg. A fenti példából is látható, hogy főleg a tömegközlekedési cégek mennyire egyoldalúan, szinte hatóságként gondolkodva állnak hozzá a kérdéshez. Természetes alapelvnek kellene lennie, hogy a „jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a felek a jóhiszeműség és a tisztesség követelményének megfelelően lennének kötelesek eljárni” vagy hogy „a törvény tiltja a joggal való visszaélést". 
 
Ha ezekből az alapelvekből indulunk ki, akkor elvi szinten is sértő az a jegy nélküli utazásra kiszabott 8 ezer forintos bírság, amely nem helyszíni megfizetés esetén rögtön 16 ezer forintra ugrik. A bírság kiszabása lényegében az ellenőrző, nyilvántartó személyzet, a használt rendszerek és minden más költség fedezetére megy el, pedig valószínűleg a bírság célja nem ennek a szervezetnek a működtetése lenne.
 
 
A büntetéseket, bírságokat szabadon állapítják meg az erre jogosult szervek, a legtöbbször jogszabályi szinten, de sokszor belső utasításban. Azonban az érdekes, hogy ezek a kiugró tételek szinte mindig közlekedési-közszolgáltatásokhoz kapcsolódnak. A magánszolgáltató szektorban nem jellemzőek ilyen kitételek, ott inkább az általános polgári jog normái szerint még elfogadható szerződéses feltételeket alkalmaznak. Vélhetően nem önszántukból, hanem mert a jogszabályi előírásoknak eleget kell tenniük. A közszolgáltatók esetében azonban ez a külső kontroll gyenge. 
 
A BKK érdekesen magyarázza: „A jegyellenőrzés alapvető célja elsősorban az utazóközönség minél szélesebb körének jogkövető magatartásra való ösztönzése, amelynek a pótdíjazás csupán eszköze." Megjegyezzük, hogy a pótdíjazás jogi értelemben véve nem „büntetés”, mivel a BKK nem végrehajtó szerv. Ezek a bírságok, büntetések (pontosabb a szankció szó) arra szolgálnak, hogy a teljesítési hajlandóságot növeljék, de amennyiben nem fizetés esetén átcsúsznak a végrehajtásba, elvileg nem szabadna mögé állami behajtást és szankciórendszert rendelni. 
 
Jelenleg a közlekedési közszolgáltatók által alkalmazott szankciórendszer sokkal inkább a szabálysértési jog területét idézi, bár ott is alapfeltétel, hogy a büntetést és az intézkedést úgy kell megállapítani, hogy igazodjék a szabálysértés súlyához. Például 2012-ben a BKK (BKV) felhalmozódott követelése 37 milliárd forint volt, amelyből évente 8-900 millió forintot tudott behajtani. A BKK talán elgondolkodhatna azon, hogy a sokszor rendőri-közterületfelügyelői segítséggel kirótt pótdíjazásból is csak ennyit tud valorizálni. Ez még arra sem elég, hogy működtesse a rendszert. 
 
Itt visszakanyarodnánk az elejére: a jegy és bérletrendszer korszerűtlensége és ebből fakadó igazságtalansága, valamint az utasok jövedelméhez való aránytalansága talán egy alapos felülbírálatot igényelne – erre azonban sem a Fővárosi Önkormányzat, mint ármegállapító szerv sem a BKK nem törekszik.
 
Természetesen megkérdeztük a BKK-t is, de válaszukban lényegében az utazási szabályzatot küldték el, elismerve azt, hogy a drasztikus díjtétel emelkedésekkel a befizetést akarják ösztönözni. Arra már ki sem tértek, hogy a helyszínen 16 helyett csak 8 ezer forint a bírság összege, tehát arra sem kaptunk választ, hogy ténylegesen, forintosíthatóan, milyen kára származik a BKK-nak a második, vagy például a 31. nap letelte után, amiért duplájára, vagy akár sokszorosára emelkedik egy-egy be nem fizetett bírság. Mintha uzsorakamat szedésének a lehetőségét rendelnék a BKK és más közlekedési bírságok mögé. Megkérdezett jogi szakértőnk szerint a problémakör megoldásában sokat segíthetne az utasjogok biztosi hivatalának felállítása.
 
Fotók: Pataki Lilla
Kertész Z István

További hírek

  Most kell szerénynek lenni
2016. 06. 27. 05:19 13keruleti-hirhatar.hu
  Aki szegény, az a legszegényebb - Gyermekek és a dizájnerdrogok
2016. 06. 27. 05:14 13keruleti-hirhatar.hu
  Különleges ritkaságot fogott egy tizedikes diák
2016. 06. 27. 05:03 13keruleti-hirhatar.hu
  Foci EB: Németország-Szlovákia 3:0
2016. 06. 26. 23:27 pecsi-hirhatar.hu
  FOCI EB 2016 - Király bravúrjai ellenére négygólos vereség a belgáktól
2016. 06. 26. 22:57 gyomroi-hirhatar.hu
  Egy korszak zárult le a DK életében – jelentette ki az elnök
2016. 06. 26. 21:20 hirhatar.hu
  Orbán fél vagy fenyeget – eldönthetetlen
2016. 06. 26. 20:30 hirhatar.hu
  Íme a magyar válogatott várható kezdőcsapata Belgium ellen
2016. 06. 26. 20:11 gyomroi-hirhatar.hu
  FOCI EB 2016 - Magabiztos sikerrel nyolc között Németország
2016. 06. 26. 19:58 gyomroi-hirhatar.hu
  150 rászoruló kapott meleg ételt Debrecenben
2016. 06. 26. 19:10 hirhatar.hu





IMPRESSZUM | MÉDIAAJÁNLAT | SZABÁLYZAT | HÍRLEVÉL

(c)2o15 Hírhatár Lapcsoport