A 444.hu megállapítása szerint legutóbb az inflációs válság időszakából, 2023 nyaráról találunk arra példát, hogy két egymást követő hónap hozzon visszaesést havi alapon. De akkor ennél csekélyebb mértékű, 0,2 és 0,5 százalékos volt a mérséklődés (igaz, akkor még további két hónapig nem volt növekedés, stagnálás, majd újabb visszaesés következett).

Ami az éves összevetést illeti: tavaly márciushoz képest az élelmiszerboltokban 1,2 százalékkal, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 5,9, az üzemanyag-kiskereskedelemben 0,1 százalékkal bővült az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene az előző év azonos időszakához viszonyítva. A korrigált adatok szerinti 0,4 százalékos ágazati növekedés egyébként igen szerény, jócskán elmarad a januári és februári szinttől.

Márciusban folyó áron összesen 1630 milliárd forintot hagytunk a boltokban, ami csupán 2,8 százalékkal magasabb a tavaly márciusi értéknél, miközben az infláció 4,7 százalékos volt. Reálértéken tehát csökkent az elvásárolt pénz mennyisége.

A KSH jelentéséből kiderül továbbá, hogy a kiskereskedelmi adatokba nem tartozó gépjármű- és gépjárműalkatrész-üzletek eladásai 0,7 százalékkal csökkentek, valamint az, hogy az első negyedévben összesen 2,7 százalékkal nőtt a bolti forgalom.

A portálnak nyilatkozott Virovácz Péter, az ING vezető elemzője, aki szerint a statisztikai hivatal által közölt adat a piaci konszenzust drasztikusan alulmúlta, de a magyar gazdaság egésze messze a várakozásokat alulteljesítette, zsugorodott az első negyedévben. A szakértő szerint a legmeglepőbb az, hogy a március közepétől bevezetett árrésstop-intézkedések sem voltak képesek fellendíteni a bolti forgalmat. Ezt azzal magyarázza, hogy a reálbérek növekedése elmaradt a lakosság által várttól, ami „hozzájárulhat az óvatossági motívum fennmaradásához”, vagyis az emberek inkább félretesznek, mintsem költenek.