A Közlekedési Hatóság meghosszabbította a fogaskerekű felújításának építési engedélyeit, ezzel elhárult a járat korszerűsítésének és kétirányú meghosszabbításának jogi akadálya. A Budapesti Közlekedési Központ álláspontja az volt, hogy a veszélyhelyzethez kapcsolódó kormányzati intézkedések nyomán egy évig automatikusan – külön erre irányuló kérelem nélkül is – meghosszabbodhat a fogaskerekű építési engedélye.

A kivitelezés a kormányon múlik, ám a fogaskerekű felújítása mindeddig egyetlen olyan hazai vagy uniós finanszírozású projektlistára sem került fel, amelynek megvalósítását a kormány támogatná. A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) és a Fővárosi Önkormányzat álláspontja szerint a fogaskerekű felújítását az uniós helyreállítási alap forrásaiból lehetne finanszírozni, mivel a projekt jelentősége és előkészítettsége ehhez illeszkedik a leginkább - közölte a BKK.

A fogaskerekű ideiglenes leállításához – úgy tudjuk – azért került sor, mert a BKK legnagyobb energiaigényű járata, és ehhez képest a kihasználtsága igen alacsony. Amennyiben sikerülne az előzetes tervek szerin felújítani fogaskerekűt és mind két végén meghosszabbítani, akkor versenyképes lenne  a környék, elsősorban az istenhegyi úti buszjáratokkal. A tervek szerint a jelenlegi szakaszon maradna az egyvágányú kitérős rendszer, de az alsó végállomás és a Moszkva tér között a kétvágányú villamos-pályába csatlakoztatnák be a fogast, míg a Széchenyi-hegyi felső végállomásától a pálya, már fogas léc nélkül és kétvágányos formátumban épülne ki a Normafáig. Ezen a szakaszon egy középperonos megállóhely is létesülne. A projekt csak úgy tud megvalósulni, ha teljesen új szerelvényeket szereznek be, hiszen a járművek nem lehetnek szélesebbek, mint a villamosok. A tervek már meg vannak az egész utasteret átjárható csuklós kivitelre, sőt a 60-as villamosnak számító fogas színe a jövőben sárga lenne. A tervek szerint a Moszkva tér és a Normafa között kb. 20 perces lenne a menetidő és műszakilag alkalmas lenne a felújított vonal a 7-8 perces járatkövetésre is, ami kora reggel és estefelé nyilván ritkulna. A projekt egyetlen eleme már elkészült, a Moszkva téri kitérővágány a fogaskerekű részére.

Az 1874-ben megnyitott fogaskerekű még csupán a Sváb-hegyig lett kiépítve és csak 1890-ben hosszabbították meg a Széchenyi-hegyig. Kezdetben csak nyári félévben közlekedett, 1910-től azonban bevezették a téli üzemet is. Eredetileg gőzmozdonyok tolták a szerelvényeket, amelyek legfeljebb három személykocsiból álltak. Az 1929-es villamosításkor csak a mozdonyok kerültek el, a kilenc személykocsit megtartották és  az új szerelvények színvilágához alkalmazkodva sárgára festették át ezeket is. Egészen 1973-ig tartott ez az időszak, amikor újabb nagy felújításon esett át a fogaskerekű és nyugdíjba mentek az addig használt szerelvények és ezzel lezárult az úgynevezett sárga korszak. Ezután a ma is látható bordó színezésű osztrák szerelvények álltak munkába, de sajnos már felettük is eljárt az idő.  Csak érdekességégként, a gőzüzem idejéből átvett pótkocsik döntő többsége 99 évig szállította az utasokat.

Változik a fogaskerekű téli üzemszünete alatti pótlási rend. A korábban megszokott rend szerint, több vonalon is közlekednek pótlóbuszok a fogaskerekű helyett a téli üzemszünetben: december 5-étől, hétfőtől az alsó szakaszon a 60A és a 60B jelzésű, igényvezérelt buszokkal, a felső szakaszon a 60-as jelzésű fogaspótló járattal lehet utazni.

A környéken jelenleg 9 autóbuszjárat üzemel, amelyek részbeni összevonása célszerű lehetne. A 21-es, a 21A, a 60-as, a 60A, a 60B, 212-es, a 212A,  a 212B és a 221-es autóbusz inkább a káoszt és átszállási kényszert okoz, mintsem  kényelmesebb és egyszerűbb, valamint gazdaságosabb üzemmódot.

Kertész Z István/ kép: Joó Ádám