Az ígéret az, hogy átvezetik a versenyszférába az elbocsájtott embereket. Erről készített a kormány valamilyen hatástanulmányt? Vagy csak dobálóznak a számokkal?

A fűnyíró elven végzett elbocsájtások, az állam működésének azonnali összeomlásához vezethetnek. Az ÉSZT várja, hogy mikor hozza a kormány nyilvánosságra a konkrét terveit. A január ötödikei bejelentés óta ez nem történt meg.

A közszférában 2015. harmadik negyedévében a KSH adatai szerint 866 ezren dolgoztak. Ebből az egészségügyi és szociális területen 303 ezer az oktatás területén 229 ezren a közigazgatás, védelem és kötelező társadalombiztosítás területén 279 ezer fő állt alkalmazásban.

A számokból könnyen látható, hogy a közszféra kétharmada az egészségügy és az oktatás területén dolgozik.  Köztudott, hogy az egészségügyben jelenleg is aggasztó méreteket ölt a szakemberhiány, amelynek közvetlen oka a megalázó bérezés és a munkakörülmények. Itt a létszámot nem lehet csökkenteni.

A pedagógusok, oktatók pedig túlterheltek és szintén alulfizetettek. A kötelező óraszámok emelése miatt itt sem lehet már elbocsájtani embereket.

A közszférában, az 1990-es években nagyarányú leépítések voltak. Akkor az újnak számító informatikai megoldások bevezetésével párhuzamosan csökkentették a szellemi alkalmazottak létszámát. Jelenleg nincs „tartalék” a rendszerben.

Az ÉSZT álláspontja szerint, először meg kell határozni a közszféra feladatait, s a létszámokat a feladatokhoz kell megállapítani. Nem lehet máról-holnapra elküldeni 150 ezer embert az állami szférából, úgy, hogy azt a versenyszféra vagy felszívja, vagy sem. A 600 ezres létszám pedig ép ésszel is belátható, hogy irreális. A szervezet azonnali tárgyalásokat sürget a kormány és az érdekképviseletek között.