|
|
|
Tweet |
|
|
|
Továbbra is özönlenek hozzánk az elkeseredett hangvételű levelek a rokkantaktól, ráadásul ezek a panaszok minden eddiginél jobban lefedik egymást.
Mindegyik a reménytelenségről szól, félnek a következő négy évtől. Úgy érzik, már egyetlen politikai erőre sem számíthatnak. Attól is félnek, hogy az országgyűlési és az EP-választások után nem lesz képes olyan szintű megújulásra a demokratikus ellenzék őszig, hogy taroljon az őszi önkormányzati választásokon. A narancsködbe borult ország szegényei hiába várják a csodát. Így aztán azon keseregnek a korhatár alatti rokkantak, hogy végük van, mert ő küzdelmeiket senki sem látja, vagy nem akarja látni. Hiába írogatnak az ombudsmannak, vagy a köztársasági elnöknek egy cseppnyi figyelmet kérve, hogy járjanak közben a kormánynál a tarthatatlan helyzetük miatt, levegőnek nézik a súlyos betegeket a gondjaikkal együtt.
Azokat az elkeseredett anyákat sem akarják meghallani, akik azt panaszolják, hogy írtak ők már mindenhová, a kormányhivataloknak, az ombudsmannak is, de sajnos efféle válaszokat kaptak: „A jogszabályok és az idevonatkozó rendelkezések szerint, Önnek ellátás nem jár. Kérjük a tájékoztatásunk szíves tudomásulvételét”. Az anyák nem értik, hogy, ha kormányhivatalok „csak” végrehajtó szervek, akkor legalább az ombudsman miért nem vizsgálódik tovább az ügyükben. Az égbekiáltó nyomor, és a felháborító szociális törvény áldozatai között szép számmal akadnak olyan rokkantak, akik hiába dolgoztak a megrokkanásuk előtt, de saját jogon egyetlen fillért sem kapnak a biztosítási idők hiánya miatt - ilyenek például a gyes-en, gyet-en lévők és az ápolási díjasok. Azok, akik gyermeket vállalnak, és napi 24 órás szolgálattal helytállnak a beteg gyermekek, vagy idős szülők ápolása miatt.
A levélírók között akadtak olyan anyák, akik a jelenleg hatályos szociális törvény miatt akadtak ki. Felháborítónak tarják, hogy azok a szociális juttatások, melyek azt a célt szolgálnák, hogy a szülő jövedelmét kiegészítve családi pótlékot, árvaellátást, gyermektartást, stb. kapjanak a gyermeknevelés kiadásaihoz, azok is a családi összjövedelmet képezik. A szociális törvényben meghatározott fogyasztási egységet manipulált szorzószámok alapján állapították meg, így gyakorlatilag minél több gyermeke van valakinek, a gyermekek száma annál kevesebbet ér. Például egy ötfős családban, ahol két felnőtt és három gyermek van, a fogyasztási egység alapján csak 4 főnek számítják őket úgy, hogy közülük egyvalaki nem kap semmit. Az elképesztően alacsony, segélyes rokkant-pénzek, a családi pótlék, az árva ellátás, és mindenféle szociális juttatás beszámít a „családi kalapba”.
Egy elkeseredett anya leveléből idézünk:
A megdöbbentő történetek kapcsán láthatjuk, mivé lett az ország. Nyomor, szenvedés, kiszolgáltatottság, reménytelenség. Magyarország egyre jobban teljesít ebben is? Hírhatár-MSZF
|
|
|
|