Szombati közleményükben azt írták: a MET minden tekintetben megfelel a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi törvényben előírt, a bejegyzett egyház státuszhoz szükséges feltételeknek.

Közlésük szerint a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség javára 2021-ben 39 951, 2022-ben 52 030, 2023-ban 73 656, 2024-ben 93 193, 2025-ben pedig 113 661 adózó ajánlotta fel személyi jövedelemadója 1 százalékát, tehát a törvénybe foglalt feltétel - miszerint a nyilvántartásba-vételi kérelem benyújtását megelőző 5 év átlagában legalább négyezer magánszemély ajánlja fel befizetett személyi jövedelemadójának 1 százalékát - sokszorosan teljesült.

Kitértek arra, hogy a 2011-es egyházi törvény következtében nem csak korábbi egyházi státuszukat, de a tevékenységeikért törvényesen járó normatív támogatások nagy részét is elvesztették. Akkor a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordultak, amely 2014-ben és 2016-ban kártérítésre és a státusz visszaállítására kötelezte a magyar államot, de a státusz rendezését nem hajtották végre.

Ez sodorta adósságba az intézményeket - írták -, aminek következtében ma már nem jut el állami támogatás a számláikra, mert a Nemzeti Adó- és Vámhivatal inkasszálja adósságtörlesztés, késedelmi kamat és egyéb büntetések címén.

Közölték: jelenleg kizárólag civil adományokból tartják fenn szociális és oktatási intézményeiket. Az állami támogatások hiánya - az ellátottak és a munkavállalók érdekeinek védelmében - több intézményük átadására kényszerítették őket.

A MET az egyházi törvény 2019-es módosítását követően kezdeményezte nyilvántartásba vételét. Először a 2021-ben született bírói döntés alapján vallási egyesület, majd visszamenőleges hatállyal nyilvántartásba vett egyház lett.

A személyi jövedelemadó 1 százalékát felajánlók száma alapján 2022-ben bejegyzett egyházi státuszt szerzett a Fővárosi Törvényszék elsőfokú és a Fővárosi Ítélőtábla jogerős döntése alapján.

Az ügyészség azonban megtámadta a döntést, mivel álláspontjuk szerint a bejegyzett egyházi státusz megszerzésének egyházi törvényben rögzített feltétele azt jelenti, hogy az egyháznak 5 éven keresztül kell kapnia felajánlásokat. Meglehetősen cinikus az ügyészség számítási módszere, hiszen a MET 2012 és 2021 között a technikai szám hiánya miatt nem tudta az szja 1 százalékos felajánlásokat gyűjteni.

A Kúria osztotta az ügyészség álláspontját, a két korábbi bírói döntést hatályon kívül helyezve, illetve megváltoztatva elutasította a MET bejegyzett egyházi státuszra való jogosultságát. Ez a döntés ugyan meghagyta a technikai számukat, amely lehetővé teszi az 1 százalékos adófelajánlások gyűjtését, de elvette az ehhez járó állami kiegészítő támogatást. Ez 2024-ben több mint 500 millió forint plusz bevételt jelentett volna a MET-nek a felajánlások kiemelkedően magas száma miatt. 2025-ben nagyságrendben 700 millió forintos kiegészítő támogatástól estek el a státusz elvételének következtében - ismertették.

A döntés ellen a MET az Alkotmánybírósághoz fordult, azonban ez a bírói testület is elutasította a MET panaszát 2023 decemberében. Tavaly a MET ismét az Emberi Jogok Európai Bíróságához nyújtott be keresetet a státusszal összefüggő eljárás elhúzódása, valamint az egyházi törvény rendelkezéseinek diszkriminatív, egyértelműen a MET hátrányára történő értelmezése és alkalmazása miatt.

A közleményében a MET köszönetet mondott az 1 százalékos felajánlásokért, és azt írták: a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség a harmadik legtámogatottabb az egyházak között Magyarországon.

A MET teljesítette a törvényes feltételeket, így ismét jogosult az állami kiegészítő támogatásra, amely kiemelt összegű állami kiegészítő támogatást, és újabb esélyt jelent az adósságok rendezésére, az államtól átvállalt feladatokat végző intézményeink további működtetésére - olvasható a közleményben.

A Fővárosi Törvényszéknek az érvényes jogszabályok szerint 30 napon belül kell hivatalos választ adnia a MET kérelmére - írták.