A holokauszt áldozataira emlékező séta végén, az Embermentők emlékművénél felállított színpadon Karácsony Gergely főpolgármester arról beszélt: ez a széjjelszakított ország most adott magának egy új esélyt arra, hogy „lebontsuk a gyűlölet falait", hogy a társadalmi szolidaritás erősebb legyen, mint a közöny.

Hangsúlyozta: „a legjobb stratégia a közöny és a gyűlölet minden formája, így az antiszemitizmus ellen is, ha - élve a kiküzdött eséllyel - egy nyitott és befogadó országot és Budapestet építünk. Egy olyan hazát, amely visszatér az igazság, a szolidaritás és az emberség parancsához. A felejtés nem lehet opció akkor, amikor az embertelenség normalizálódása állandó fenyegetés. Emlékezni muszáj, ahhoz pedig, hogy méltósággal emlékezzünk, le kell számolnunk néhány illúzióval - mondta, példaként említve azt a hamis illúziót, hogy a holokausztot a németek csinálták a zsidókkal. A magyar holokausztot a magyar állam tette magyar állampolgárokkal" - szögezte le, hozzátéve, hogy a relativizálás és az emlékezés nem fér meg egymás mellett.

Karácsony Gergely szólt arról is, hogy a holokauszt nem a gázkamrákkal kezdődött, hanem szavakkal és gyűlölettel. Ami lenézéssel kezdődik, az kirekesztéssel folytatódik, és a végén elérkezhet a pusztításhoz. Közös kötelességünk a közbeszéd megújítása, hiszen a gyűlöletkeltésre alkalmas szavak még mindig velünk vannak - mondta.

Megjegyezte: kezdhetnénk azzal, hogy soha többet nem mondjuk, hogy mi vagyunk a nemzeti oldal, hogy a nemzeti jelző többé ne megkülönböztessen, hanem egyesítsen. Itt az ideje, hogy mi mindannyian ebben a hazában visszataláljunk oda, ahol most a legtöbb dolgunk van: egymáshoz - mondta Karácsony Gergely.

Grósz Andor, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke, az Élet Menete Alapítvány kuratóriumi elnöke azt mondta, az Élet menete üzenete egyszerű és kristálytiszta: „nem hagyjuk, hogy a gyűlölet újra teret nyerjen", hogy a „mártírok emléke elhalványuljon", és hogy a „közöny felülírja a felelősséget".

Kitért arra is: az Élet menetén a résztvevők nemcsak emlékeznek, hanem megmutatják, hogy jelen vannak, élnek és nem hagyják, hogy a „csend, amely egykor hangosabb volt a kiáltásnál, újra elborítsa ezt a várost, ezt a hazát. Nem hagyjuk, hogy a feledés győzzön, hogy a gyűlölet újra gyökeret verjen, hogy a soha többé puszta szólam legyen" - fogalmazott Grósz Andor.

Maya Kadosh, Izrael budapesti nagykövete kijelentette: a korunk antiszemitizmusa elleni küzdelem nem választható el az Izrael állam melletti kiállástól. Nemzedékeken át a zsidóság mások kegyétől függött, és a holokauszt volt a bizonyíték arra, hogy mi történhet, amikor a zsidó nép nem képes megvédeni magát. Izrael állam ezen váltosztatott, kétezer év után először a zsidó nép nincs kiszolgáltatva másoknak, képes megvédeni magát, és ezért Izraelnek nem kell bocsánatot kérnie.

Izraelt természetesen lehet bírálni, de van különbség a bírálat és aközött, hogy megtagadják Izraeltől a jogot, hogy polgárai biztonságban élhessenek saját hazájukban. Ez nem politikai kérdés, hanem az antiszemitizmus modern arca - jelentette ki Maya Kadosh.

A holokauszt áldozataira emlékező séta az id. Antall József rakparton, majd a Carl Lutz rakparton haladt. A megemlékezők a sófár hangjára indultak el, a menet élén 73 - elektromos kisbuszokon utazó - holokauszt-túlélővel.

A menet elején vonult mások mellett Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter, Karácsony Gergely főpolgármester, Grósz Andor, a Mazsihisz elnöke, Maya Kadosh, Izrael budapesti nagykövete és Bóka János korábbi európai ügyekért felelős miniszter.

(mti)