Jogi szakértőnket arról kérdeztük, hogy jogi alapon meg lehet-e támadni a kétféle választás egyidejűségét, különösen abból a szempontból, hogy az önkormányzati referendum után csak több hónappal kezdhetik meg munkájukat az újonnan választott testületek?

Ez a több hónapos intervallum a regnáló és a megválasztott testületek között abból a szempontból lehet-e aggályos, hogy, ha más összetételű lenne az új testület, akár le is lehetne nullázni a vagyont?

-Ismereteim szerint jogi alapon ezt nem lehet támadni, az Országgyűlés jogszerűen, minden felhatalmazása birtokában így rendelkezett.  Azt valóban sokan találgatják, hogy mi fog történni 2024. június és október között az önkormányzati szférában. A minap összefutottam egy jegyzővel és ő azt mondta, most éppen az országos jegyzői konferenciától várják, hogy kapnak-e a Belügy minisztériumtól valamilyen eligazítást, mit is lehet és kell tenni a választásokkal kapcsolatban. Jó pár érintett eddig ilyen félig cinikus, félig lekezelő válaszokat kapott, miszerint ez a kérdés teljesen egyszerű: októberig a 2019-ben megválasztottak döntenek, októbertől pedig az újonnan megválasztottak. Csakhogy itt lesz egy párhuzamos felelősségi időszak, és azért tudjuk, hogy milyen személyes- és pártfeszültségek vannak, amelyek ebben az időszakban alkalmasak arra, hogy jó pár településen hónapokra megbéníthassák az életet. A hozzám beérkezett információk alapján a legtöbb jegyző abban bízik, hogy lesz valamilyen jogszabály, amely részben vagy egészben rendezi a helyzetet, de hogy tényleg lesz-e ilyen, azt jelenleg nem lehet tudni. Ebben a témakörben nincsenek ilyen típusú mintáink, a települések 2019-ben megválasztott vezetése nem kerül olyan ügyvezetői státuszba, mint ami a Kormány esetén a választások után létrejön, az önkormányzati testületek megbízatásának nincs olyan típusú vége, mint az Országgyűlés esetén. Ez az egész egyidejű választás nem volt rendesen kitalálva, vagy valakinek érdekében áll ez a pár hónap káosz – vázolta előzetesen jogi szakértőnk.

Az egyidejű választás, vagyis az uniós és az helyhatósági választás időbeli összevonását, pénz spórolással indokolták az értelmi szerzők, de ez megint rávilágít arra, hogy ilyen fontos kérdésekben is egyedül dönthettek a kormánypártok. Matematikailag és politikailag is ezzel megint hátrányba kerülhet az ellenzék, ugyanis a két választás két egymástól lényegesen eltérő kampányt igényelne.

Azon kívül, hogy a politikában kevésbé járatos emberek elveszhetnek a részletekben, a kormánypártoknak szinte korlátlanul van forrása a kampányokhoz, míg az ellenzék anyagilag és másképp is sokkal rosszabbul áll.

Kertész Z István