A Zeneakadémia és Operaház egyelőre nem adott ki közleményt az ügyben, de a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezete, valamint az Operaházi Dolgozók Független Szakszervezetének közös közleményükben kommentálták a hírt.

A két érdekvédelmi szervezet az Operaháztól is lépéseket vár. Azt írták: „Szakszervezeteink a leghatározottabban fellépnek minden olyan munkahelyi vezetői magatartás megtűrésével és eltussolásával szemben, amely kihasználva az egzisztenciális félelmeket, gátlástalanul és aberrált módon bármely vele függelmi viszonyban álló munkavállalót fenyeget, megfélemlít, vagy bármilyen egyéb módon kihasznál vagy kényszerít. Ezért a Magyar Állami Operaház jelenlegi főigazgatójától elvárjuk, hogy a Zeneakadémiától azonnali hatállyal elbocsátott vezető beosztású személy miatt, haladéktalanul végrehajtandó intézkedéseket foganatosítson az operaházi munkavállaló megvédése, és a Magyar Állami Operaház jó hírnevének a megóvása miatt".

A kirúgás hírét Varga-Tóth Attila, az Operaház volt énekese osztotta meg közösségi oldalán, aki súlyos vádakat fogalmazott meg az Operaházzal szemben: „Minden a szexről, a drogokról és a hatalmi játszmákról szólt”.

A művész közösségi oldalán közzétett hosszú bejegyzésében azt írta, húszévesen, pályakezdőként nagy reményekkel érkezett az intézménybe, de szerinte egészen más valósággal találkozott. Állítása szerint már a kezdetektől olyan környezet vette körül, amelyben a művészet helyett a „szex, a drogok és a hatalmi játszmák” domináltak. Felidézte a Monteverdi-féle Poppea megkoronázása próbafolyamatát, amely során szerinte rendszeresen megalázó helyzetekbe került. Azt írta, a próbákon nem egyszer a rendező saját zsenialitásáról tartott hosszú monológokat, miközben a produkcióban olyan jeleneteket kellett előkészíteniük, amelyek drogok használatát jelenítették meg.

Bejegyzésében kitért arra, hogy a legnehezebb nem is a konkrét esetek sora volt, hanem az a kiszolgáltatottság, amelyet fiatal művészként átélt. Elmondása szerint egyik napról a másikra megváltozott a helyzete az intézményben, szerepeit másokkal osztották meg, és úgy érezte, addigi munkáját már nem értékelik. Különösen emlékezetesnek nevezett egy megjegyzést, amelyet akkor tettek neki, amikor magyarázatot keresett a történtekre. Azt mondták, hogy a helyzet másképp alakulhatna, ha „kedves lenne”. Az operaénekes szerint ezt a mondatot azóta sem tudta elfelejteni.

(kép: illusztráció)