Két alpolgármesteréből egy sem maradt. Az egyiket megette reggelire, a másikat kiköpte vacsorára. 

Egy felnőtt, felelős vezető tudja, hogy amit leír a telefonján, az másnap szembejön a sajtóban. Ha valaki indulatból, helyesírási hibákkal, nyomdafestéket nem tűrő szavakkal fenyegeti a saját kollégáit éjszaka, az pontosan azt jelzi, hogy az érzelmi intelligencia csomagot elfelejtette áthozni a civil életből.

Kovács Gergely már rég nem a laza, füves cigit tekerő utcai művész, aki görbe tükröt tart a hatalomnak. Ő maga lett a görbe tükör, amit ráadásul a saját fejébe vert bele. A stílus, amit a Hegyvidékre – Budapest legpolgáribb kerületébe – beszabadított, nagyjából olyan, mintha valaki egy disznóvágás kellékeit vinné be az Operaházba, és felháborodna, hogy miért nem tapsolnak a véres hurkához.

A polgármesteri feladat láthatóan úgy haladja meg a képességeit, mint a háromjegyű számok szorzása egy zsebszámológép nélküli csimpánzét. Magyarul: totálisan és visszavonhatatlanul alkalmatlan.

És itt szeretném megragadni az alkalmat, hogy virtuálisan kezet rázzak Kovács Gergő elvakult, habzó szájú rajongótáborával. Igen, veletek, akik áprilisban még úgy anyáztátok Mérő Verát, mintha az életetek múlna rajta, csak mert kritizálni merte a Szent Kutyát. Hogy ízlik a valóság? A kedvencetekről kiderült, hogy nem egy meg nem értett zseni, hanem egy kislelkű, pitiáner, ócska svindler. Egy ember, aki különórát vett arroganciából – és a rossz nyelvek szerint Tiborcz zseniális munkát végzett a kiképzésén.

És a legszebb az egészben az a csendes, cinikus összekacsintás a háttérben. Nem véletlen, hogy a Fidesz-DK tengely a markába röhögve asszisztál ehhez a lejtmenethez. Hiszen Kovács pontosan azt csinálja, amit ők a legszebb napjaikban: autokrata módon, inkompetens ámokfutóként darálja le a saját intézményét. Egykutyák – hogy egy klasszikus képzavarral éljünk. Ahogy a pletykák szerint a pártkasszát is a saját házi játszótereként kezelte, úgy viselkedik most a kollégákkal és a választókkal is. De neki már mindegy, jókor volt jó helyen, a jövője anyagilag be van biztosítva, soha többé nem kell valódi munkát végeznie.

Sokan még abban reménykednek, hogy majd ő lesz az, aki a korábbi, fideszes vezetést börtönbe juttatja. Hát, ne nevetess. Ahogy elnézem a jelenlegi adminisztratív káoszt, lassan az is csoda lesz, ha a saját hivatali gépén be tud lépni az ügyfélkapuba anélkül, hogy kizárná magát belőle.

Kovács Gergely és a barátnője lejárt lemez.

A Magyar Kétfarkú Kutya Párt eredetileg a rendszerkritikus, kötetlen, vicces és emberi hozzáállással nyert teret. Ám amikor a kötetlenség átmegy szembesíthető hivatali mobbingba és indulatos vagdalkozásba, az a szavazók és a közvélemény szemében már nem szimpatikus lazaság, hanem szimpla arrogancia és inkompetencia.

(Eri gondolatai FB-oldal)