Pár napja a német média csinált hülyét belőle, irgumburgum, amikor egy karácsony előtti talkshow-ba hívták vendégnek s itt az adás előtt Mandoki menedzsmentje leírta, hogy mit lehet s mit nem lehet kérdezni a meghívottól: a Dzsingisz Kán együttesről konkrétan tilos. S bár hiába él évtizedek óta Németországban, a jelek szerint még mindig nem szokta meg, hogy ott demokrácia van s a sajtó nem Mészáros Lőrincé, amit a műsorvezető azonnal érzékeltetett is és szinte egyetlen kérdéséből sem hagyta ki a „legendás” Dschinghis Khan-korszakot, amitől egy idő után elborult a békésnek álcázott meghívott agya és kínos botránnyá fajult a műsor (a 26. perc táján).

Érthetetlen, hogy kinek s miért szúrhatja a szemét Leslie Mándoki munkássága, pedig csak jót tett Orbán kormányzása alatt Orbán kormányának a hetvenes években a kommunizmus(?) elől menekülő partizán-szintipop-háttérzenész, bár a hetvenes években (sem) volt már kommunizmus Magyarországon, de ezt most hagyjuk is, nem ez a nemtelen támadás tárgya.

Pedig a fidesz-kormányzás alatt váratlanul felbukkant s Orbán kegyét állítólagos németországi kapcsolatrendszerére hivatkozva élvező disszidens hős legalább 2 milliárd forint állami(!) támogatást kapott művészete kiteljesítésére az elmúlt években, bár ennek ellenére sem akar hazatelepülni, holott a komenisták már rég eltávoztak.

A legnagyobb összegű támogatást egy 56-os könyvre és filmre kapta, valamint a kiadványhoz kapcsolódó három koncertre. A könyv sohasem került kereskedelmi forgalomba, a koncertek művészi színvonalát meg inkább ne boncolgassuk, nem egy Kurtág-bemutató a milánói Scala-ban, amit miniszterelnökünk szintén meglátogatott, bár nem vitt kétmilliárdot a világhírű magyar zeneszerzőnek.

Ezzel együtt elképesztő az emberek rosszindulata, amivel képesek a még oly’ tisztességes szándékú disszidenseket is a szájukra venni, akik mindössze csak visszadörgölőznek a mézesbödönhöz, s bántják igaztalanul Leslie-Lacit, aki nem egészen pontosan feltérképezett munkájáért kapott jól megérdemelten milliárdokat a te közpénzedből, hálás utókor, még ha nem is konzultáltak erről veled.

S mindezen ellenszenvnek egyesek képesek még külön oldalt is szánni, amint teszi azt egy Roch N. (teljes nevét nem reklámoznánk) feltehetően álnevű troll, aki hónapok óta támadja rendületlenül a becsületes disszidálásban megőszült hajdani Dzsingisz Kánt. Sőt, olyan kompromittáló képeket is publikál, melyeken egy, Leslie-re megszólalásig hasonlító személy látható kínos szituációkban.

A feltehetően személyes ellentéttől és irigységtől fűtött Roch többek között az alábbihoz hasonló támadásokkal igyekszik lejáratni Mandokit:

„(Leslie Mandoki) Orbán Viktor németországi tanácsadója. Milliárdokat kapott a kormánytól a hazugságaiért. Könyvet jelentetett meg 1956-ról, ami felér egy történelemhamisítással. Ezért kapott 2x2 milliárd forintot. Nevéhez fűződik a ’helytartó’ rendszer kiépítésének az ötlete Magyarország területén, ami már magában is ostobaság. Történelmi ismeretség hiánya. Még további milliárdokat kunyerált (és kapott) nagyzolásaira, és koncertjeire, melyeket Spanyolországban, USA-ban, Franciaországban, Németországban tart és tartott. Míg őt Orbán milliárdokkal jutalmazza a semmiért, addig sokan meghalnak kórházainkban ahol borzalmas körülmények vannak. Óvodákban éheznek és fáznak a gyerekek. 2018-ban is folytatódott a ’jutalmazás’: júniusban is kapott pénzt a sikeres kampányolásért. Közel 7 milliárd forintot zsebelt be 2012 óta Mándoki a Magyaroktól. Viszont elkövetett egy hibát. Nem adózta le jövedelmét Németországban..!” – vádaskodik az internetes troll, akinek a szavahihetőségében több mint kétkedünk, hiszen Orbán Viktor nem adhatott milliárdokat közpénzből arra érdemtelen személynek átláthatatlanul homályos tevékenysége elismeréseként, az adócsalás tényét pedig semmi sem igazolja.

Sőt, az irigy Roch odáig merészkedik, hogy egy, a ’80-as évek „endékás” hangulatát idéző figurák naturista meditációs összejövetelén egyértelműen elégedett harmóniában örvendő férfiak archív képeivel is összefüggésbe hozza a kormánytanácsadó múltját, ami több mint felháborító. Ráadásul a naturizmusnak Németországban komoly hagyományai vannak.

Mindez természetesen lehetne egy olyan-amilyen színvonalú művész magánügye is, bár például az egyik legnagyobb amerikai filmsztárról, Kevin Spacey-ről is kiderült a világbotrány, hogy miket művelt az elmúlt évtizedekben privát szexuális szokásai bugyrában, holott kiemelkedő tehetségét senki sem vonja kétségbe. Ez egy ilyen szakma: a népszerűség nem csak a csillogással, de annak árnyoldalával is jár, ez van.

Főként olyankor, ha valaki milliárdokat tehet zsebre külföldi állampolgárként, a mi adónkból, a megkérdezésünk és beleegyezésünk nélkül s ráadásul akinek közpénz jár, az közéleti személyiség annak minden előnyével és hátrányával együtt – legalábbis a mi értelmezésünk szerint.