A legtöbb helyen a titkosszolgálatok ezt a feladatot csak bírói engedély alapján végezhetik. Azért van így, hogy valamilyen jogorvoslat megillesse a lehallgatott személyeket is – hátha mégsem követtek, követnek el bűnt, vagy maga a lehallgatás nem is indokolt, netán politikai lejáratás szándéka húzódik meg mögötte.

 A legtöbb jogállamban a bíróságok adják ki a lehallgatásokra az engedélyeket és biztosítják a jogorvoslat lehetőségét. Magyarországon a bíróság és az igazságügyi miniszter is adhat engedélyt a titkosszolgálati megfigyelésre, sokoldalas jogszabály vonatkozik a konkrét eshetőségekre. És itt van a dolog gyenge pontja is, hiszen strasbourgi döntés mondta ki, hogy ha olyan lazák a lehallgatások engedélyezési feltételei, mint Magyarországon, akkor meg kell teremteni a bírói jogorvoslat lehetőségét is.

Szél Bernadettnek, a Lehet Más a Politika (LMP) társelnökének és országgyűlési képviselőjének ezzel kapcsolatos véleményét a párt sajtóosztályán keresztül szerkesztőségünk is megkapta. A képviselő asszony nehezményezi, hogy nálunk a bíróságokon kívül az igazságügyi miniszter is engedélyezhet lehallgatásokat, aminek lehet vitatható következménye is:

– Adott esetben egy ellenzéki képviselő lehallgatását politikai ellenfele hagyhatja jóvá, ami ránézésre is elég kemény. Furán is éreztem magam, amikor brutálisan nagy adatforgalmat jeleztek a telefonomon, de aztán gyorsan kiderült, egy bocsánatkéréssel megspékelve, hogy ez csak tévedés volt. Persze mindezt kénytelen vagyok elhinni, amúgy is jó páran úgy éljük az életünket, hogy fogalmunk sincs, ki van még a vonalunkban. Viszont kezdésként kérdést adok be az illetékes helyre, azt firtatva, hogy jelenleg Magyarországon a lehallgatások hány százalékát hagyta jóvá a bíróság és mennyit az igazságügyi miniszter. Mert a kettő messze nem ugyanaz! – fogalmazta meg a személyes tapasztalatai alapján is megerősödő aggályait a zöldpárti politikusnő.

Szerkesztőségünk a témában jártas jogász szakembert is megkérdezett, hogy miért nagyon fontos és ugyanakkor kényes ennek a problémakörnek a feszegetése. Az érthető okokból név nélkül nyilatkozó szakmai segítőnk visszautalt kezdő sorainkra, miszerint nem véletlen, hogy amerikai, de más nemzetiségű játékfilmekben is foglalkoznak a kérdéssel:

-A filmekben feldolgozott fiktív cselekmények nagy valószínűséggel megtörténhettek, megtörténhetnek a valóságban is. Amikor az egyébként igen kényes témáról, a megfigyelésről és az ezzel kapcsolatos lehallgatásról beszélünk, akkor magáról az eljárásról legtöbbünknek csak sejtései lehetnek, hiszen így tud működni, hogy még a módszerek is titkosak.  Aki tudna bármi hiteleset, érdemlegeset mondani az nem beszél, de nem is beszélhetne róla. A technika olyan rohamosan fejlődik, hogy ha pár évvel ezelőtti filmeken látunk is módszereket, azok mára valószínűleg már teljesen elavultak. Annyit azonban lehet tudni, hogy ne azt képzeljük, valaki ott ül egy adott ponton és belehallgat a vonalba, vagy akár véletlenül meghallhatja az, akit érint. Ehelyett a beszélgetést egy egyszerű számítógépen rögzítik, amit részben automatikusan bonyolítanak és szoftveresen kutatnak, részben pedig célzott lehallgatás és felvétel történik. Azonban ezekből semmit nem érzékel az érintett és ez adatforgalmat sem generál. Ami adatforgalmat generálhat, az a telefonon lévő tartalom letöltése, de nem tudom, ezzel szoktak-e élni. A tényleges módszerekről mindenki hallgat – azt hiszem, a titkosszolgálatok szempontjából ez érthető is, és ha bűnüldözésre használják, hajlandó vagyok el is fogadni. Aki nem bennfentes annak még halvány fogalma sem lehet, hogy mihez férhetnek hozzá a titkosszolgálatok, de ha valamit meg akarnak tudni, ahhoz többnyire hozzájutnak. Éppen pár hete döbbentem meg azon egy kérés kapcsán, hogy olyan lekérdezéseket is végrehajthatnak adatbázisokban, amelyekről fogalmam sem volt eddig, hogy azok aktív, rákereséssel letölthető adatok. A szolgálatok eléggé jól állnak, hogy szinte mindent tudjanak, minél több elektronikus adatuk van, annál könnyebben tájékozódnak. Emiatt tényleg fontos lenne, hogy csak a legszűkebb körben és csak alkotmányos garanciákkal lehessen titkos adatgyűjtést folytatni.

Úgy tűnik, hogy lehallgatni, titkos információt gyűjteni több szervezetnek is van hatásköre Magyarországon: a vám, a pénzügyek és az adózás esetén a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak, más bűncselekmények esetén a rendőrségnek. A védelmi kérdésekben és a nemzetbiztonsági ügyekben az Információs Hivatalnak, az Alkotmányvédelmi Hivatalnak és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatnak, tehát együttesen a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknak, továbbá a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatnak. Rengeteg vonatkozó szabály van, de valójában emellett nélkülözhetetlen az össztársadalmi bizalom is. 

-A Szél Bernadett képviselő asszony által említett engedélyezési megoszlásra annyit tudok mondani, hogy utánanéztem, mely eseteket engedélyezhet bíró és melyeket a miniszter, látszatra jóval több esetben elég az utóbbi jóváhagyása.

Mivel a képviselőasszonynak mentelmi joga van, az ő lehallgatása további speciális szabályokhoz lenne kötve, úgyhogy azt kevésbé érzem életszerűnek, mármint ha mindenki mindent tényleg jogszerűen, a jogállami követelményeknek megfelelőn bonyolítana – nyilatkozta szakértőnk.

Kertész Z István