HÍRHATÁR ONLINE - Magyar György: a katonaság bevetése nem reális lehetőség

HÍRHATÁR ONLINE
   
 2025.02.07.
 Péntek
Ma Tódor napja van.
Holnap Aranka napja lesz.
   EUR árfolyam
   407,05 Ft
   CHF árfolyam
   434,01 Ft
   
   
   
   
   
   

 

MINDEN HÍR | AKTUÁLIS | SZÍNES | BLOG | RENDŐRSÉGI HÍREK | SPORT | KULTÚRA | TÖBB HÍRHATÁR | HELYBEN VAGYUNK!

    
2025. 01. 12. 12:15     


Magyar György: a katonaság bevetése nem reális lehetőség
Egyre gyakrabban merül fel, elsősorban politikusokban, de átlagos állampolgárokban is – főleg egy esetleges előre hozott választás esetén, amire most kevés az esély –, hogy a jelenlegi kormánypártok, ha elvesztenék a választásokat, vajon átadnák-e a hatalmat a győztesnek?

Úgy tűnik ma Magyarországon nincs olyan hivatalos szerv, amely ezt ki tudná kényszeríteni. Jogilag milyen lehetőségei lennének mondjuk egy győztes Tisza Párnak, ha ilyen helyzet állna elő? Az nyilvánvaló, hogy Sulyok Tamás minden eszközt bevetne a Fidesz-KDNP hatalomban tartása mellett. Ha esetleg nagy létszámú utcai tüntetések indulnának, akkor – vélhetően – a katonaságot is bevethetnék a demonstrálók ellen egy nem régi alkotmánymódosítás révén. Megkérdeztük Magyar György ügyvédet, hogy mi a véleménye erről?

 

„Mindezzel kapcsolatban jelzem, hogy szerintem hibás az az alapvetés, amely szerint egy eredményes és érvényes választást követően valaki erőszakkal kívánná megőrizni a hatalmát. Gyakorlatilag elképzelhetetlen ugyanis, hogy a regnáló kormány bármilyen eszközzel megakadályozhatná az új parlament alakuló ülésének összehívását. Erre valóban Sulyok Tamás köztársasági elnök jogosult, de nem létezik olyan forgatókönyv, amely lehetővé tenné, hogy e kötelezettségének ne tegyen eleget.

 

Az államfőnek ugyanakkor javaslatot kell tennie a miniszterelnök személyére is, amelyet a szokásjog alapján a parlamenti képviselettel rendelkező pártokkal folytatott egyeztetés után tesz meg. Elvileg előállhat olyan helyzet – lásd Ausztriát –, amikor a legtöbb mandátumot szerzett párt nem rendelkezik az országgyűlésben abszolút többséggel. Vagyis esetleg hiába lenne a Fidesz a választás győztese, ha az összes, a Parlamentbe bekerült ellenzéki párt együttesen a mandátumok több mint felét birtokolná, és a köztársasági elnök nyilván fideszes jelöltjét nem választanák meg. Ekkor következhetne egy koalíciós tárgyalási forduló, majd újabb egyeztetés az államfővel, aki kénytelen lenne a kormányalakításra esélyes formáció miniszterelnök-jelöltjét javasolni a parlamentnek.

 

Ha ez a folyamat sikertelenül zárulna, a köztársasági elnök a parlament feloszlatása mellett új választást tűzhetne ki. A jelenlegi, az arányossági helyett 2014 óta még inkább a többségi elven nyugvó választási rendszer mellett ilyen patthelyzet kialakulására kevés az esély. Aki 2026-ban győz, az valószínűleg nagyon nyer, legyen az a Fidesz vagy a Tisza. Sulyok Tamásnak ilyen helyzetben nem lesz más választása, mint a győztes miniszterelnök-jelöltjét javasolni a parlamentnek.

 

Mindez a hatályos alaptörvény szabályaiból következik, amelyek betartását erőszakkal az esetleg bukott hatalom sem akadályozhatná meg, mert annak igen súlyos bel- és külpolitikai következményei lennének. Bár a Fidesz sajátosan értelmezi a jogállamiságot, arra talán mégsem vállalkozna, hogy amennyiben a saját képére formált választási törvény összes trükkje ellenére vereséget szenvedne, önkényesen felülírja az eredményt. Arra viszont szoros eredmény esetén tényleg lehetne számítani, hogy radikális csoportok az utcára vonulnak, emlékezzünk csak a 2002-es Erzsébet hídi „csatára”.

 

Ami pedig a katonaság bevetését illeti, a gránitba vésett alaptörvény 2022-es kilencedik módosítása kétségkívül átírta a különleges jogrendre vonatkozó szabályokat. E szerint az Országgyűlés az alkotmányos rend megdöntésére, felforgatására vagy a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló cselekmény, illetve az élet- és vagyonbiztonságot tömeges mértékben veszélyeztető súlyos, jogellenes cselekmény esetén szükségállapotot hirdethet ki. Erre a korábbi szabályok szerint kizárólag fegyveres vagy felfegyverkezve elkövetett súlyos, erőszakos cselekmény esetén volt lehetőség. Ráadásul azt is előírták, hogy a honvédség szükségállapot idején csak akkor vethető be, ha a rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok alkalmazása nem elegendő.

 

Ezek a fontos garanciális szabályok valóban kikerültek az alaptörvényből. Vagyis szükségállapotot elvileg akár egy nagyobb tüntetés esetén is ki lehet hirdetni, ha az például az élet- és vagyonbiztonságot tömeges mértékben veszélyezteti. Ám ezt csak súlyos, jogellenes cselekmény esetén tehetnék meg, viszont egy-egy, akár százezreket megmozgató békés, akár hosszabb ideig tartó demonstráció erre nem adna lehetőséget. A katonaság bevetése így nem reális lehetőség” – mondta el hírportálunk megkeresésére a neves ügyvéd, Magyar György.

 

Kertész Z István


További hírek

  Magyar találmány segíti Pécsen a hallgatókat
2025. 02. 06. 22:20 pecsi-hirhatar.hu
  Nyomkövetőt tettek a kutyapártosok a konzultációs ívek mellé, döbbenetes a végcél
2025. 02. 06. 13:56 hirhatar.hu
  Először végeztek gyermeken robotasszisztált műtétet Magyarországon
2025. 02. 06. 13:56 hirhatar.hu
  A kormány kiszállt a Rákosrendező-Dubaj állomáson
2025. 02. 06. 13:56 hirhatar.hu
  A 12. kerületben megtalálhatjuk a leendő otthonunkat
2025. 02. 06. 10:15 hirhatar.hu
  Jubiláló duális képzés
2025. 02. 04. 21:15 pecsi-hirhatar.hu
  Új típusú defibrillátort fejlesztettek ki Pécsen
2025. 02. 03. 21:27 pecsi-hirhatar.hu
  Kubatov titka Magyar Péterről
2025. 02. 03. 11:46 hirhatar.hu
  Továbbra is titkolja a TEK, hogy mennyibe került Orbán indiai védelme
2025. 02. 03. 11:46 hirhatar.hu
  A világhírű magyar író szerint nincs remény Magyarországon
2025. 02. 03. 11:46 hirhatar.hu





IMPRESSZUM | SZABÁLYZAT

(c)2o15-2o23 Hírhatár Lapcsoport