A magyar tudományos élet történelmi pillanatához érkezett: a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) ünnepi, 200. közgyűlésén Magyar Péter vázolta fel az új kormányzati ciklus tudománypolitikai alapköveit. A politikus beszédében éles határvonalat húzott az elmúlt 16 év gyakorlata és a készülő reformok közé, a tudományos közösséget pedig az ország egyik legfontosabb tartóoszlopának nevezte.

Magyar Péter felszólalásában elismerte, hogy a kutatói szféra az elmúlt évek politikai kurzusainak kárvallottjává vált. Kifejtette, hogy a hatalom eddig sokszor ellenségként kezelte az autonómiát és a kritikai gondolkodást, a 2019-es kutatóhálózati átszervezést pedig erőszakosnak és szakmaiatlannak minősítette.

„A cél az volt, hogy engedelmességre kényszerítsék vagy ellehetetlenítsék a számukra nem kívánatos kutatókat” – fogalmazott a politikus, utalva a társadalomtudományi intézetek leválasztására és az ELTE alá rendelésére.

Az új kormány ígérete szerint megszűnik a politikai befolyásolás a források elosztásánál, és felszámolják a vitatott KEKVA-modellt is a felsőoktatásban.

Freund Tamás, az MTA leköszönő elnöke nyitóbeszédében őszintén értékelte az elmúlt időszakot. Bár a 2018-as kezdéskor még bizakodóak voltak, végül elmaradt a kölcsönös bizalom a távozó kormányzattal. Freund üdvözölte Magyar Péter és Tanács Zoltán jelenlétét, amit az együttműködés megkezdésének zálogaként értékelt.

A Magyar Tudományos Akadémia május 5-én választ új elnököt, akinek egyik legfontosabb feladata már az elcsatolt kutatóhálózat visszaintegrálásának és a tudományos szabadság helyreállításának levezénylése lesz.