A kötelező akciózás eltörlésével kapcsolatban Vámos György közgazdász úgy véli, hogy a korábbi árstopos termékek árai emelkedni fognak, de ez eltérő mértékű lesz az egyes termékek esetében. Vámos hozzátette, hogy a kiskereskedelmi forgalom növekvő tendenciája tovább fog folytatódni, mivel az élelmiszerkereskedelem versenye élénk marad, és az árstopos termékek nem képviselnek jelentős súlyt a fogyasztói kosárban.

A Nemzetgazdasági Minisztérium bejelentette, hogy 2024. július 1-jétől megszűnik a kötelező akciózás, amelyet tavaly júniusban vezettek be, és több mint egy évig volt érvényben. A kötelező akciózás mértékét a kormány tavaly augusztusban másfélszeresére növelte, és jelentősen bővítette az érintett termékkört. A kötelező akciózás mértéke 20 termékcsoport esetében 10%-ról legalább 15%-ra emelkedett, és a szabályokat kiterjesztették a korábbi 8 árstopos termékfajtára is.

Vámos György szerint a kötelező akciózás eltörlésével helyreállhatnak a torz árarányok, például az 1,5%-os zsírtartalmú tej és a 2,8%-os tej árai közötti különbség. A vásárlók az elmúlt években nyolc terméket vásárolhattak meg befagyasztott, majd beszerzési áron, ami a kereskedőknek veszteséget okozott. A veszteségeket a cégek más termékek árainak emelésével próbálták kompenzálni, de ez a vásárlók érzékenysége miatt korlátozott volt.

Vámos György úgy véli, hogy a kötelező akciózás megszüntetése után a nyolc termék ára emelkedni fog, de a boltok valószínűleg nem egy lépésben fogják megemelni az árakat. Az árfigyelő rendszerének megtartása adminisztratív terhet jelent, de Vámos szerint ez jó irány, mivel az árfigyelőn szereplő árakat figyelemmel kísérik a vásárlók, a kiskereskedelmi cégek és a gyártók is.

Az egy éve (tavaly júliustól) bevezetett és hétfőn (július elsején) megszűnő kötelező árstopok apropóján készített anyagot az RTL Híradó, amiben megkérdezték többek között Raskó György agrárközgazdászt is. Arról érdeklődtek nála, szerinte kilőnek-e az árstoppal jelenleg még érintett termékek árai hétfőtől, amikortól megszűnik az árkorlát.

Raskó György szerint hiába szűnik meg az árstop, a kereskedők mégsem emelhetik az árakat. Mint fogalmazott, abban biztos, hogy a kötelező akciózás megszűnése után sem fog emelkedni az érintett termékek árszintje a következő hónapokban. Indoklásként kifejtette, a magyar fogyasztók vásárlóereje 2022 óta nagyon alacsony. Az élelmiszerek két év alatt mintegy 60 százalékkal drágultak átlagban, amit sem a nyugdíjak, sem a munkajövedelmek emelkedése nem követett le.

Megszólaltatták a Hússzövetség elnökét, Éder Tamást is, aki elmondta, a húsiparban szükség lenne árnövekedésre, de a vásárlóerő ezt akadályozza. Vannak olyan cégek, melyek súlyos veszteséggel voltak kénytelenek zárni a tavalyi évet, mert a megemelkedett költségeiket nem tudták érvényesíteni az átadási áraikban – tette hozzá.

Arról is említést tettek a híradósok, hogy tavaly a magyarok fogyasztása volt a legszerényebb az Európai Unióban – mindössze az uniós átlag 70 százalékát tette ki.