„Nincsenek szavaim. Meghalt Kásler Miklós: Professzor úr, Miniszter úr, sokunk mentora. Az egész Kárpát-medence gyászolni fogja. Gondolataim a családjával, a szeretteivel vannak! Imádkozzunk érte!" – írta a kormányszóvivő posztjában.

Kásler Miklós általános és középiskoláit Sárváron végezte. Orvosi diplomáját a Szegedi Orvostudományi Egyetemen szerezte meg, 1974-ben, azután sebészeti (1978), szájsebészeti (1988), plasztikai és rekonstrukciós sebészeti (1998), majd onkológiai (2009) szakvizsgát tett.

1969-től a SZOTE Orvosi Vegytani Intézetben dolgozott demonstrátorként, 1971-től a Mikrobiológiai Intézetben mint TDK-tag. 1974-től a SZOTE II. sz. Sebészeti Klinikán klinikai orvos, 1978-tól tanársegéd. 1981-től az Országos Onkológiai Intézetben alorvos, 1984-től adjunktus, 1986-tól a fej-nyaksebészeti osztály főorvosa. 1992-ben nevezték ki főigazgató főorvosnak. A daganatos betegek heterogén ellátásának összefogására 1993-ban megalkotta a WHO által akkreditált Nemzeti Rákkontroll Programot – írja róla a Wikipedia.

1994-től egyetemi tanár a Haynal Imre Egészségtudományi Egyetemen, 1998 után négy egyetemen tanszékvezető (HIETE, Semmelweis Egyetem, Pécsi Tudományegyetem, marosvásárhelyi MOGYE). 2007-től a PTE onkológiai tanszék igazgatója. Tudományos fokozatai: az orvostudományok kandidátusa (1984), az MTA doktora (2010), az Európai Tudományos és Művészeti Akadémia tagja (2017).

Tudományos tevékenysége során 16 szakkönyvet, 7 könyvet, 76 könyvrészletet, több mint 250 Magyarországon és külföldön publikált közleményt írt, hazai és nemzetközi kongresszusok százain tartott előadást.

A többi között Batthyány-Strattmann László-díjat (2005), Prima díjat (2008), a Magyar Érdemrend középkeresztjét a csillaggal (2015) és Széchenyi-díjat (2018) kapott.

A negyedik Orbán-kormányban az Emberi Erőforrások Minisztériumát vezette, utána egészen június végi elmozdításáig a Magyarságkutató Központ élén állt. 75 éves volt. A Belügyminisztérium saját halottjának tekinti.