Két irányból épült ki a villamos Rákospalotára   Budapest, valamint Újpest felől a BURV (Budapest – Újpest – Rákospalota Vasút) kocsijai 1896-ban, míg Pestúlyhely és Rákosszentmihály felől a BHÉV (Budapesti Helyiérdekű Vasút) szerelvényi 1913-ban érkeztek meg az akkori nagyközségbe.

Miután a BURV-ot államosították, illetve 1953-ban a BHÉV rákospalota – rákosszentmihályi szakaszát városi villamossá alakították át, kialakult az egységes villamoshálózat. Rákospalota fő villamosjárata azonban nem a ma is meglévő 12-es, hanem az 55-ös volt.

Az első átrendeződés 1970-ben történt, amikor megindult a 2-es metró és egész Pesten átrendezték a villamosjáratokat. Mivel megszüntették az Örs vezér teréről a rákosszentmihályi hurokba járó HÉV-vet pontosabban el sem indították, a Csömöri útnál hozzá csatlakozó 69-es járatot is teljes egészében felszámolták. Így csak a Pestújhely érintésével Zugló vasútállomásig közlekedő 65-ös jelzésű villamos járt továbbra is a Beller Imre utca egyvágányú pályaszakaszon. Később kurtítottak egyet a vonalon, s már csak  Pestújhely és Rákospalota Czabán Samu tér (ma: Széchenyi tér) közötti nyolc megállós szakaszon járt a 65-ös. Igaz itt éjjel-nappal.

A rákospalotai 5 villamosjáratból: 12-es, 55-ös, 7i, 65-ös és 69-es - így már csak négy maradt. A hetvenes években kezdődött a Budapest–Szob vasútvonalat áthidaló felüljáró újjáépítése. Ekkor az 55-ös is csak az újpesti víztoronyig járt, míg a 7i, amely, mint jelzéséből - legalábbis a bennfentesek számára - kitűnik csak időszakos járat volt Rákospalota és Újpest, Fóti út között, megszűnt.

A felüljáró újjáépítésére azért is szükség volt, mert csak egyetlen villamosvágány vezetett át rajta, míg közút egyáltalán nem. A híd legmagasabb pontján egy őrtorony állt, amelyben egy ember irányította a forgalmat, ő döntötte el, hogy éppen melyik villamost engedje fel előbb a hídra.

Míg korábban autóbuszjáratot nem lehetett Újpest és Rákospalota között szervezni, az új felüljárón a közút mellett kétvágányú villamospályát építettek ki, így a 10-es járatot is meghosszabbították Rákospalotáig, és ismét elindult eredeti útvonalán az 55-ös is. A 7i végleg megszűnt, hiszen a 10-es teljes egészében pótolta. Míg a buszhálózat fejlődött a környéken, a villamosközlekedés - a hosszú menetidő miatt - fokozatosan háttérbe szorult. Az éjszakai villamosok közül a 10-es, 40 percenként, az 55-ös (csak a motorkocsival, pótkocsik nélkül) 20 percenként, a 65-ös 30 percenként, a 12-es a Kádár utcáig 60 percenként járt (ez utóbbi hivatalosan nem is volt meghirdetve).

Kisvártatva elkezdték építeni az M3-as autópálya bevezető szakaszát, s mivel nem akarták, hogy villamos a Szerencs utcánál szintben keresztezze azt, megszüntették a Beller Imre utcai vonalat és a Czabán Samu téri végállomást. Amikor a 3-as metró építése miatt korlátozni kellett az 55-öst, a 10-est is megszüntették, így a három-négy éjjel is közlekedő rákospalotai villamosjáratból egy se maradt.

2005-ig nem is kapott a városrész éjszakai járatot. Ekkoriban ugyanis a BKV-nál olyan vezetők dolgoztak, akik igencsak fukaron bántak az éjszakai közlekedéssel. Később a 12-es villamos vonalát is visszavágták az angyalföldi kocsiszínig, így  az utolsó villamosjárat alig tudja betölteni a funkcióját. Míg a viszonylag sűrűn járó 5-ös autóbuszon egy jeggyel be lehet jutni a városközpontba, sőt még Budára is, a villamosok utasainak át kell szállniuk a metróra, ami plusz egy jegy elhasználásával járt. Nos, így tűntek el Rákospalotáról a villamosok.

Megoldás lehetne, hogy a részben megmaradó vágányokon Újpest Városkapu és Rákospalota között visszaállítsanak egy elfogadható sűrűséggel közlekedő villamosjáratot, legalábbis addig, amíg el nem készülnek a 3-as metró meghosszabbításával, ami egyelőre a ködös messzeségben van.

Kertész Z István