A ’60-as, ’70-es (nem az 1800-as, hanem az 1900-as) évtizedekben született Fidesz-generációs kormány úgy véli, hogy identitáskereső monumentumát a Trianon-szindrómában vélik megtalálni s így semmi akadálya a Kossuth tér torkolatánál megszülni a jelen magyar kor össznépi igényének jajkiáltását, egy Trianon-emlékművet kőbe-gránitba önteni.

Újszerű, időszerű, modern történelemfelfogás a Schmidt Mária-féle kormeghatározó gyorsétterem hátsó konyhájából.

Már áprilisban bele is vágnak a kivitelezésébe – mármint az emlékműébe, nem Schmidt Máriáéba, ez utóbbi már kész, minden szempontból.

Döntött ugyanis a kormány, hogy a főváros s nem mellesleg az ország lakosságának igényét minderről figyelmen kívül hagyva egy félig földbe süllyesztett Trianon-emlékmű építésébe kezdjen a Kossuth térre futó Alkotmány utcában. Igen, ott, ahol ellenzéki tüntetéseket szoktak volt tartani.

Mindezt környezet- és turistabarát módon a Parlament épületének látványát nem zavaró süllyesztett technikával képzelik el, mintegy 100 méteres hosszúságban. A süllyedő rámpával kialakítandó monumentum falára vésik majd az 1913-as Magyarország településeinek neveit. A rámpa végébe gránittömböt terveznek egy örökmécsessel, ami a nemzeti összetartozás jelképeként szolgálna.

Apropó mécses.

Mécs Imre állhatatos munkájának és Göncz Árpád hajdani elképzelésének (mindketten ’56-os elítéltek voltak) eredményeként 1996-tól a Kossuth téren állt egy gránittömb, „örökmécsessel”, az ’56-os forradalom lángját szimbolizálva. Ezt annak idején maga Putyin is megkoszorúzta az akkori miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc oldalán.

A Kossuth tér átépítése során titokzatos körülmények között eltűnt emlékművet 2015-ben Nyergesújfalun, egy kőfaragótelepen, darabjaira bontott állapotban találták meg. Méltó sorsáról azóta sincs semmi hír.

(forrás: szabadhir.hu)