|
|
|
Tweet |
|
|
|
A Budapesti Közlekedési Központ négy nagy közlekedési beruházást készít elő, hogy az unió 2014–20 közötti támogatásából - már kiérleltebb pályázatokkal - minél több forrást szerezzen. A kisföldalatti (M1-es vonal) meghosszabbítása, a 2-es metró és a gödöllői HÉV összekapcsolása, az észak-déli regionális gyorsvasút, vagyis az 5-ös metró déli szakaszának előkészítése valamint a villamos- és trolibuszhálózat nagyarányú fejlesztése szerepel a kiemelt tervekben. Utóbbi egy sereg vonalbővítést, sőt új pályák építését foglalja magában. Az egyes projektek előkészítését már ki is adta a pályázó tervezőirodáknak, ők biztosan jól járnak ezzel a lehetőséggel. A megvalósíthatósági tervekre összesen 3 milliárd 125 millió forintot fizethet ki a megrendelő, főleg uniós pénzekből.
A 2-es metró és a gödöllői HÉV összekapcsolásának tervében figyelemmel kell lenni, hogy a teljes járműparkot ki kell cserélni olyan szerelvényekre, amelyek a föld alatt és a felszínen egyaránt tudnak közlekedni, továbbá az Örs vezér téren egy új vonat-visszafordító állomást kell kiépíteni, amely alkalmas az átmenő forgalom lebonyolítására is. Az innen kifelé vezető vonalszakaszokat védettebbé kell tenni, és jóval kevesebb szintbeli kereszteződést szabad csak meghagyni. A jelenlegi 2-es metró vágányait már több száz méterrel az Örs vezér tere előtt át kell vezetni a Kerepesi úton a jelenlegi HÉV végállomás oldalára. Ugyanakkor Rákoskeresztúr felé egy szárnyvonal kiépítésének lehetőségére és szükségességére újabb vizsgálatokat kell tenni. Az már most valószínű, hogy a XVII. kerület főtengelyébe érdemes egy városi kötöttpályás kapcsolatot megépíteni.
A kisföldalatti, vagyis az 1-es metróvonal újabb meghosszabbítása a Rákosrendezőre - amely akkorra már csak, mint helynév szerepelne; vagy a Csáktornya park felé szintén komoly beruházást igényelne. A 39 éve futó szerelvények helyett újabb és korszerűbb vonatokra lehet szükség, a hosszabb vonal miatt amúgy is többletkocsikat kellene beszerezni, így célszerű egyszerre rendezni a gördülőállományt. A leendő új szerelvények hossza adott, mert a már meglévő állomások további bővítése műemlékvédelmi problémákat is felvetne. Szintén vizsgálni kell a Hungária körgyűrű alatt, az 1-es villamoshoz vezető peronnal egy újabb megálló kialakításának lehetőségét, valamint az összes állomás akadálymentesítését.
Az észak-déli regionális gyorsvasútnak, vagyis rövidebb nevén az 5-ös metrónak a BKK egyelőre csak a déli szakaszát tartja belátható időn belül megvalósíthatónak. A program eredeti – hosszú távú – elképzelése szerint a szentendrei, a csepeli a ráckevei HÉV-eknek és az esztergomi vasútnak a pesti belváros alatt mélyvezetésben való összekapcsolását tartalmazza. (Erről korábban már részletesebben írtunk!) Ennek költsége azonban olyan horribilis lenne, hogy egyelőre csak a csepeli és ráckevei HÉV összekötése valamint a Boráros tértől a föld alatt a Kálvin tér érintésével az Astoriáig való bevezetése szerepel a tervekben. Itt is indokolt a 40–48 éves szerelvények teljes cseréje, a földalatti és föld feletti közös üzemmód és azok elhasználódottsága miatt.
A legkiterjedtebb, de sok lépcsőben megvalósítható projekt a villamos és trolibuszhálózat fejlesztése. Itt némi ellentmondás van az anyagban felsorolt projekt elemek és a közölt térképi tartalom között. Ugyanakkor az is kiolvasható, hogy korábban támogatott elképzelések közül, mint a budahegyvidéki gyorsvasút hűvösvölgyi és farkasréti ága, vagy a budatétényi villamos visszaállítása teljesen hiányzik az anyagból. A projektek tényleges megvalósítása évtizedekig eltarthat, így egyáltalán nem valószínű, hogy a most elgondolt elképzelések változtatás nélkül készülnek el, ha egyáltalán valaha is elkészülnek. A budapesti közlekedés tervezésében számos terv hiúsult már meg egymással veszekedő mérnökök és politikusok miatt. Megint más döntések elhamarkodottak és átgondolatlanok voltak. A közelmúltban a Ferenciek tere szigetperonjának megvalósításáról mondtak le a Főpolgármester beleegyezésével, így viszont az ide álmodott villamosnak újból kell építeni majd egyet. A sok terv közül jónéhány a korábbi elhamarkodott és téves intézkedés korrigálása, ilyen a villamosvonal bővítések egy része is, ahol a korábban már meglévőket építik vissza.
A már folyó 1-es és 3-as villamosok felújítása és meghosszabbítása valamint a Bem rakparti, illetve a Török utcai vágányok visszaépítését magába foglaló budai fonódó villamos-projekt mellett, a város legkülönbözőbb pontjain épülnének ki új vonalak, meghosszabbítások vagy elágazások. Egyes helyeken még komoly vizsgálatok tárgyát képezik, hogy érdemes-e lefektetni vágányokat vagy maradjon a buszközlekedés. A Bécsi út és Vörösvári út sarkától az Esztergom vasút tervezett „Aranyvölgy” elnevezésű megállójához, amely a 10-es út és a vonat kereszteződése közelében lenne, villamost építenének ki, körülbelül 3 kilométernyi hosszban. Azt még vizsgálják, hogy a Bécsi úti viszonylatok vagy az 1-es menjen-e tovább az új szakaszon. A döntést az is befolyásolhatja, hogy meg(vissza)épülhet Óbuda másik villamosvonala a Pacsirtamező utcában, amely egészen a Kaszásdűlőig nyúlna ki, így hosszú távon három helyett csak kettő vagy egy villamos viszonylat maradna a Bécsi út belső szakaszán.
Szintén sor kerülhet a Bajcsy-Zsilinszky út–Váci út villamosvonal visszaépítésére és ezzel egy újabb dél-Buda – észak-pesti kötöttpályás tengely létrehozására. Az Erzsébet-hídra és a Rákóczi útra is visszaálmodnák a villamosokat és a 4-es metró pótlásaként a Thököly úton, Újpalotán a bevásárlóközpontig is villamost építenének ki. Ehhez képest érdekes, hogy az 1-es villamos felújításának okán most bontják el a Thököly úti vágánykapcsolatokat. Szintén szerepel a tervben a 3-as villamosnak a mostani Erzsébet királyné útja Mexikói úti vonalszakasza helyett egy új angyalföldi útvonal kiépítése. Egy, a Szegedi út magasságában létesítendő felüljáróval jutnának át a szerelvények Zuglóból a XIII. kerületbe. Az ezzel kapcsolatos elképzelések egyike szerint a Béke téren fejeződne be az új vonalrész, a másik szerint az Árpád híd metróállomás előtt összeérne az 1-es vonal vágányaival. A 3-as villamos a másik végén is meghosszabbodna, első lépésben csak a Pesterzsébet HÉV-állomásig, majd Csepelre is átmenne, de ez a szakasz is teljes egészében a hajdani HÉV járat nyomvonalának újraépítése lenne. A peremkerületekben is tovább nyúlnának a villamosvágányok, az 50-es vonalát egész a városhatárig hosszabbítanák meg, de tervezik a kőbányai Újhegy lakótelepének villamossal való kiszolgálását az 50-es és a 28-as vonalának összekapcsolásával. Már folyamatban van a 42-es villamosnak a Kispestről a Pestlőrinci Gloriett lakótelepig való meghosszabbítása, amely leginkább a Havanna lakótelepen élőkhöz hozza közelebb a kötöttpályás közlekedést a zsúfolt buszok helyett. A tervekben nem nevesítik, de a térképeken jelen van a Gellért tér–Lágymányosi híd közötti Duna parti villamos kiépítése, amelynél még függőben van, hogyan kapcsolódik majd a Budára átvezetett 1-es villamoshoz.
Tervben van a 2-es villamosnak a Jászai Mari tértől az Angyalföldi új beépítésű területekig való meghosszabbítása, de egyes vélemények szerint nem lenne rajta elég utas. Más szakemberek arra hívják fel a figyelmet, hogy az újlipótvárosi trolibuszhálózat átalakítása nélkül ez a terv nem valósítható meg, sőt az északi végpontnak az Újpesti híd környékén kellene lenni, különben értelmetlen az egész elképzelés és valóban nem lesz rajta annyi utas, hogy érdemes legyen vágányokat építeni a buszközlekedés helyett. Ennek az elképzelésnek is két szakaszán egykori villamosjáratok kelnének életre.
Pesterzsébeten a villamoshálózat módosításán gondolkodnak, de azt is tervezik ezzel együtt, hogy az 51-es villamos a jelenlegi belső végállomása helyett a Haller utca és a Soroksári út kereszteződésében egy új deltavágánnyal kapcsolódna a Belvárosba tartó 2-es vonalához. Ennek ellenére nem szűnne meg a Mester utca belső szakaszán a villamosközlekedés, csak a vonalak lennének átszervezve, ami szintén nem lenne újkeltű. Régi hiányt pótolna az Újpalota – Rákospalota, valamint Újpest villamos-kapcsolatának kiépítése, amely több ágon is megvalósulhatna és kiválthatná a jelenlegi 96-os autóbusz-járatcsaládot.
A fogaskerekű meghosszabbítása, a Széchenyi-hegytől a Normafáig és a Városmajortól a Moszkva térig, a projekt egyik legfontosabb eleme. A trolibusz-közlekedés is több szakasszal bővülne, a legnagyobb hordereje a 9-es autóbusz teljes vonalán a felsővezeték kiépítése volna. Tervezik a 82-es újabb meghosszabbítását a Mexikói úti földalatti végállomásához, és a 77-es bevitelét a Baross térre, utóbbihoz nem is igazán kellene új felsővezetéket építeni. A 74-es trolibusz a Deák térig járna, ez a megoldás is volt már egyszer, amikor a trolibusz helyett még 74-es autóbuszok járkáltak. Vizsgálják, hogy a Diószegi út és Elnök utca térségében, ahol régen is volt üzemi felsővezeték, indíthatnának-e trolibuszjáratot. A Dózsa György úton közlekedő 75-ös és 79-es trolibuszok északnyugati vonalszakaszát is átalakítanák, amely részben, felsővezeték kiépítése nélkül a 79-es esetében megvalósult. A 75-ös járat átalakításának – szakérőink szerint viszont csak akkor lenne értelme, ha valóban tovább vezetnék a térségbe a 2-es villamost.
Ezeknek a kétségtelenül csak hosszabb távon megvalósítható terveknek vannak könnyebben kivitelezhető elemei azonban a nagyobb léptékű projektek, bár nagyon sok ember napi közlekedését könnyíthetnék meg, irdatlan anyagi források kellenének hozzájuk. A BKK is számol azzal, hogy nem mindegyik projekt kerül megvalósulási stádiumba, azt vennék előre, amelyiket a legjobban előkészítettnek vélnek majd. A vágyak és a gazdaságossági számítások nem mindig esnek egybe és akkor még nem is említettük a kivitelezési és engedélyeztetési nehézségeket. Mindenesetre oly távoli jövőig, 2030-ig terjednek az elképzelések, hogy egy új gazdasági helyzetben egy új kormányzat esetén teljesen felcserélődhetnek a prioritási, azaz fontossági sorendek. És lehet majd újból tervezni és álmodni!
Kertész Z István |
|
|
|