A Momentum ifjúsági tagozata, a TizenX ezért úgy gondolta, hogy a Bodajkon lévő tábor kerítéséhez kívülről elhelyezni óvszercsomagokat jó ötlet. Megkérdeztük a szervezetet a Momentum sajtószóvivőjén keresztül, hogy egy olyan táborban, ahol 8-10 fiú és egy-két lány alszik szobánként, ugyan már mi szükség lehet az óvszerre? Válaszukban kifejtették: „Az óvszer nemcsak a nem kívánt terhesség elkerülésére alkalmas fogamzásgátló eszköz, hanem a szexuális úton terjedő betegségek ellen is hasznos. Továbbá akciónkkal arra is szerettük volna felhívni a figyelmet, hogy a védekezés és az edukáció mennyire is fontos lenne a fiatalok számára. Szexuális kapcsolatot nem csak egy férfi és egy nő tud létesíteni”.

Feltételezhető, hogy az akció előtt ők sem tudták, hogy nem az óvszer bevitelének tiltása a gólyatáborban a legnagyobb baj. Sokkal több és jelentősebb probléma akadt, amelyre most, hogy a reflektorfény az ilyen táborokra vetül, egymásután hullanak ki a csontvázak a szekrényekből. És nem csak a bodajki táborban történtek furcsa dolgok, hanem sok más gólyatáborban is.

Sőt a probléma sok éve fennáll. Megy most a fogadkozás, hogy ezentúl nem így lesz – közli a Budapesti Műszaki Egyetem vezetősége. Központi szervezések lesznek, kiabálják az éterbe, mintha 10 éve nem itt erőszakoltak volna meg egy lányt. Az egyetem vezetése úgy látszik, az elmúlt időszakban aludt, és csak két kollégiumuk átnevezését próbálták elérni, mint a legfontosabb kitűzött célt. Persze ez sem sikerült, a Schönherz Zoltán és a Martos Flóra kollégium neve maradt az eredeti.

Az nem csak idén fordult elő az egyetem gólyatáborában, hogy a megismerkedés és netán a diákközösségbe való beilleszkedés elősegítése helyett egész másról szóltak ezek a rendezvények, méghozzá a sorkatonaságból ismert szívatásokról. Aztán hogy ez a téma a hírekben ilyen felkapott lett, egymás után jönnek elő más felsőoktatási intézmények gólyatáboraiban történt kellemetlenségek is.

Mivel már előttünk sok sajtótermék beszámolt a részletekről, most mi Magyar György ügyvédet kérdezzük arról, hogy lemondhat-e bárki önkéntesen saját cselekvési szabadságáról. Mik azok a törvényi előírások, amelyeket még egy ilyen táborban is be kell tartania-tartatnia a szervezőknek?

„Az alaptörvény szerint az emberi méltóság sérthetetlen. Ezt egészíti ki a polgári törvénykönyv, amely szerint mindenkinek joga van többek között ahhoz, hogy az emberi méltóságát, személyes szabadságát, becsületét és jó hírnevét tiszteletben tartsák”. Magyar György továbbá hangsúlyozta: „miután a gólyatáborok résztvevői nagykorú, jogképes állampolgárok, maguk dönthetik el, hogy a fenti jogaikat miként értelmezik, ugyanis nem sért személyiségi jogot az a magatartás, amelyhez az érintett hozzájárult. Feltéve persze, hogy nem valósul meg valamilyen bűncselekmény, például kényszerítés veszélyeztetés vagy testi sértés.”

Az ügyvéd álláspontja tehát az, hogy sok minden beleférhet a gólyatáborokban szokásos „beavatási szertartásba”, de az soha nem ölthet megalázó, bántalmazó formát. Amennyiben pedig valakinek a procedúra mégis sértené az erkölcsi értékrendjét, jó ízlését, annak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy bizonyos rituálékból kimaradjon, esetleg azonnal elhagyhassa a tábort anélkül, hogy annak később bármilyen következménye lenne. Egyébként Magyar szerint szerencsés, ha a résztvevőket előre tájékoztatják arról, mi vár rájuk. Amennyiben viszont valamilyen meglepetéssel szolgálnának, annak módját nagy körültekintéssel, mások esetleges érzékenységére is figyelemmel kellene meghatározni.

Az más kérdés, hogy maguknak az egyetemistáknak, a volt gólyáknak is megvan az erkölcsi felelőssége abban, hogy hosszú évekig titokban tartották, igazából mi történik ezekben a táborokban. És persze a hallgatói önkormányzat hol van ilyenkor?

Hogy mennyire felforgatta a társadalmat a Bodajki táborban történtek - jó példa rá, hogy vasárnap este a körúti villamoson is ez volt a téma. Az egyik budapesti gimnázium leendő diákjai jöttek haza a gólyatáborukból, amit a csoportonként különböző színű egyenpólójuk is elárult, de a kísérőjük vezénylése is ráerősített erre. Persze ők csak 14-15 évesek voltak, így kiskorúságuk miatt jogilag és erkölcsileg is más szabályok vonatkoznak rájuk, de a kérdésünkre azt felelték, hogy ők nagyon élvezték a tábort, és igen - ők is hallottak a bodajki táborban történtekről.

Kertész Z István; kép: illusztráció