A bíróság kötelezte a kiadót, hogy fizessen dr. Gábor Györgynek sérelemdíjat, a személyiségi jogsértő kommentek eltávolításának elmaradásáért fejezze ki a sajnálkozását. Cikkünkben összefoglaljuk a per lényegét.

A Fővárosi Törvényszéken a közelmúltban nagy horderejű ítélet született abban a személyiségi jogi perben, amelyet dr. Gábor György indított a Mandiner online lapot kiadó Mediaworks ellen. A professzor amiatt perelt, mert a Mandineren a megkérdezése, így az engedélye nélkül közölt Facebook-posztjaihoz neonáci, antiszemita kommentek érkeztek, és ezeket a kommenteket a lap dr. Gábor György kérésére sem távolította el.

A kommentek színvonala szerint: „Na az ilyen zsidókat rühelljük mi magyarok”; „ez a GGY az egyik legundorítóbb féreg bolsizsidó”; „Büdös zsidó! Vigyázó szemed inkább Párizsra vessed!”; „Az ilyen taknyok miatt, hajlik az ember az antiszemitizmusra” stb.

Dr. Gábor György 2022-ben e-mailben, 2023-ban postai levélben is felszólította a Mandinert, hogy ne vegye át az ő Facebook-posztjait, az addig megjelent kommenteket pedig törölje, de a lap ennek nem tett eleget, ezért indította meg a pert tavaly a jogi képviselője útján.

Dr. Gábor György honlapunk megkeresésére azt nyilatkozta: leginkább nem is csak a személyét ért gyalázkodás vezérelte a per megindításában, hanem az, hogy az efféle antiszemita mocskolódások – amelyeknek rajta kívül még sokan a sértettjei – ne képezzék a mindennapi sajtó nyelvezetének, a közbeszédnek a megszokott, bevett és elfogadott részét. Azaz számára a pernek az is a tétje: megengedhető-e és tudomásul veendő-e a mai magyar sajtóban és közbeszédben az efféle hangnem – elvégre a kormány az antiszemitizmussal szemben évek óta zéró toleranciát hirdet.

Mint azt dr. Gábor György jogi képviselője, dr. Tóth Balázs a mazsihisz.hu megkeresésére elmondta: a Fővárosi Törvényszék nem jogerős ítélete szerint az alperes megsértette a felperesnek – a Ptk. 2:45. § (1) bekezdésében védett – becsülethez való jogát azzal, hogy az általa kiadott www.mandiner.hu online sajtótermék felületén a kommentszekcióban a felperesi felszólítás ellenére sem távolította el a  felperesi keresetben megjelölt, több tucat sértő hozzászólást.

A bíróság kötelezte a kiadót, hogy 15 napon belül fizessen dr. Gábor György felperesnek sérelemdíjat, és a személyiségi jogsértő kommentek eltávolításának elmaradásáért 15 napon belül fejezze ki a sajnálkozását az alperesnek küldött magánlevélben. A bíróság kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 635 ezer forint perköltséget.

A pernek voltaképpen az is a tétje: vajon meg tudjuk-e védeni magunkat jogi eszközökkel, ha a becsületünket sértő, alpári módon mocskolódó kommenteket el szeretnénk távolíttatni? Erre – elvileg – volna lehetőség egy európai uniós szabályozás révén, amely szerint a tárhely-szolgáltatónak kötelessége a jogsértő tartalmak szűrése az interaktív felületeken. Nagy kérdés azonban, hogy az adott tagországokra – jelesül Magyarországra – lebontva ez mit is jelentene a gyakorlatban.

Dr. Tóth Balázs ügyvéd szerint ugyanis ebben az esetben az izgalmas jogi kérdés az: „ha egy magyarországi sajtótermék nem felel meg az említett uniós szabályozásnak, azaz sem önként, sem felszólításra sem szűri a kifogásolt tartalmakat, akkor vajon automatikusan pervesztes lesz-e, ha jogi útra terelődik az ügy? És fontos kérdés az is – tette hozzá a jogi képviselő –, hogy ha töröltetni akarunk általunk sértőnek tartott hozzászólásokat, akkor az adott sajtóterméknek küldött felszólításunknak vajon mit kell tartalmaznia?”

Hiszen vitatott volt a perben, hogy a felperes igénybe vette-e az értesítési-eltávolítási rendszert (notice and take down), ahogy az is, hogy dr. Gábor György a 2022 májusi e-maillel, a 2023 novemberi, postán megküldött levéllel eleget tett-e a bejelentési kötelezettségének, azaz ezek alapján megnyílt-e az alperes kötelezettsége az eltávolításra.

Az ítélet indoklása szerint dr. Gábor György a jogi képviselője útján alappal hivatkozott arra, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága az értesítési-eltávolítási rendszeren túl azokban az esetekben, amelyekben a harmadik fél által közzétett kommentek a gyűlöletbeszéd formáját öltik – és egyének fizikai épségére, mások jogaira és érdekeire, valamint a társadalom egészére nézve közvetlen fenyegetést jelentenek –, a Szerződő Államok jogosan terhelnék a felelősséget az internetes hírportálokra, ha azok elmulasztják megtenni az intézkedéseket a nyilvánvalóan törvénysértő hozzászólások eltávolítására az állítólagos sértett vagy harmadik felek által adott értesítés nélkül is.

Az ügyvéd hozzátette: ezt azzal együtt rögzítette a bíróság, hogy az uniós jog alapján nincs önkéntes moderálási kötelezettség – az uniós jog és az Emberi Jogok Európai Bíróság két eltérő nemzetközi jogi kategória, ezért lehet más a sztenderd.

Fontos eleme az indoklásnak, hogy a bíróság nem fogadta el a Mandiner jogi képviselőjének azt a védekezését, hogy dr. Gábor György közszereplő, így fokozott tűrési kötelezettsége áll fenn. Ugyanis a magyar bírói gyakorlat az Emberi Jogok Európai Egyezménye szerint nem részesíti védelemben a rasszista, uszító, neonáci beszédet, megjegyzéseket, megnyilvánulásokat, márpedig nem védett tartalomra tűrési kötelezettség nem vonatkozhat.

Végül a bíróság akként foglalt állást a moderálásra való felszólítás tartalma kapcsán, hogy annak elég konkrétnak kell lennie, ugyanakkor az is elvárás a tárhelyszolgáltatótól (mint a mandiner.hu), hogy ha nem értette a felszólítást és nem tudta magától, hogy a saját felületén közzétettek kommentek közül melyik zsidózás jogsértő és melyik mocskoldódás dehumanizáló, akkor elmulasztott visszakérdezni.

Azaz a tárhelyszolgáltató (ez esetben a mandiner.hu) nem alkalmazott olyan mechanizmust, ami a kellően pontos értesítés megtételét elősegíti, döntéséről és a jogorvoslati lehetőségekről nem tájékoztatta a bejelentést tévő felperest. Ezeket viszont az uniós joganyag előírja, és ezen mulasztások megalapozzák a polgári jogi felelősséget azért, hogy az írásbeli felszólításra sem távolította el mindaddig a kommenteket a Mandiner, amíg meg nem kapta a keresetet.

Mivel a döntés még nem jogerős, Tóth Balázs szerint annak különös jelentősége lesz, hogy mit vár el a bíróság a jogsértést szenvedett személyektől, vagyis tényleg kötelesek-e saját maguk a sok ezer gyűlölködő kommentet végigolvasni és azokat szó szerint idézni egy moderálási kötelezettségre vonatkozó felszólításban, mert az ítéletből ez is következhet.  Ha így lenne, azzal például a holokauszt áldozatainak leszármazóitól azt várná el a jog, hogy tömegével olvassanak és idézzenek olyan kommenteket, amelyek a vészkorszakban milliók, köztük felmenőik kiirtását eredményezték.

(forrás: mazsihisz.hu)