Máté Dezső gyerekkorát uralta a jövőtlenség és a kilátástalanság érzése. Ma, szociológusként úgy látja: a rendszer is tehet arról, hogy a hozzá hasonló roma fiatalok közül csak kevesen jutnak el az egyetemig vagy akár az érettségiig.
A szülők azt mondogatják a gyerekeiknek otthon: tanulj, legyél olyan, mint a Dezső. Csak „ne legyél buzi”!
Egyik tanulmánya így kezdődik: „Hipotézisem szerint a mai roma értelmiségiek többsége részese volt az oktatási intézmények szelektív és diszkriminatív rendszerének, esetükben mégis nagymértékű társadalmi mobilitás ment végbe. A tanulmány célja a reziliencia hatásmechanizmusainak feltárása az 1980-as évek után született magyarországi roma diplomások körében. Célom megvizsgálni azokat a láthatóan sikeres folyamatokat, rugalmas alkalmazkodásokat, amelyek esetükben történtek.”
Neki mindez sikerült, ám nővére nem bírta: másfél évvel ezelőtt öngyilkos lett. És Dezső is cipeli magával a múltat: – Azért még vannak rémálmaim.
(a portrét teljes terjedelmében a 168ora.hu oldalán olvashatják)
