A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) megerősítette, hogy nyomozást folytatnak hamis magánokirat felhasználásának gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen. A nyomozás alapját Vargha Anikó, korábbi tököli kántor feljelentése képezi, amelyet októberben nyújtott be.

Vargha Anikó és Kónya Levente a zsinati bírósághoz fordultak, hogy kérvényezzék Balog Zoltán elbocsátását a kegyelmi ügy után. Áprilisban a református egyház tíz tagja feljelentette Balogot a zsinati bíróságon a zsinati törvények megszegése miatt. Az egyház Zsinati Bíróságának Elnöksége intésben részesítette Balog Zoltánt, és határozatában felhívta, hogy szolgálati viszonya alatt nagyobb körültekintéssel járjon el.

A feljelentés szerint az elmarasztaló döntésre rákerült egy olyan ember aláírása is, aki nem látta a papírt. A zsinati bírósághoz benyújtott dokumentumok április 23-án érkeztek meg, választ július 3-án küldtek rá. A döntésről szóló dokumentumon budapesti keltezés és április 24-e szerepelt, de valamiért egy hónappal később postázták azt. A feljelentés kifogásolja, hogy az aláírók aznap nem tartózkodtak Budapesten, mert leutaztak a zsinatra; az egyik aláíró megerősítette, hogy április 24-én nem volt olyan ülés, amelyen döntöttek volna az ügyben; az egyik aláíró állítólag nem látta sem a határozatot, sem a panaszt.

A Büntető törvénykönyv szerint, aki hamis, hamisított vagy valótlan tartalmú magánokiratot használ fel, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Vargha Anikó azt is kérte, hogy Balog Zoltánt mozdítsák el a püspöki tisztségéből, de csak megintették. A püspök a kegyelmi botrány kirobbanása után mondott le a zsinat lelkészi elnöki posztjáról.

Vargha Anikó szerint a református egyháznál komoly ügyeknek kellene számítaniuk a köztársasági elnök bukásának, az államot irányító párt EP-listavezetőjének politikai visszavonulásának és egy több százezres tüntetésnek.