Nem szeretnék rálépni a járványkezelés aknamezejére, de azért abban nyugodtan megállapodhatunk, hogy nincs ember sem Magyarországon, sem a széles nagyvilágban, aki azt mondaná, hogy “Ejj! Úgy kellett volna, ahogy a magyarok csinálták!”

Rengeteg halott, anyagilag és mentálisan tönkrement emberek tízezrei, teljes zűrzavar, és még a járvány legsötétebb perceiben is azon dolgozott a kormány, hogy hogyan tudnak újabb és újabb tízmilliárdokat ellopni a közösből. Ekkor vezették be a veszélyhelyzetet, mint államformát, amit azóta is arra használnak, hogy még a saját maguk által meghozott törvényeket is bármikor megkerülhessék.

Az, hogy most megint a vakcina vagy nem vakcina, karantén vagy nem karantén tematikában akarják megosztani a társadalmat, csak azért van, mert egyre többen gondolják úgy, hogy nemcsak korruptak, hanem teljesen alkalmatlanok is.

A Covid-időszak egy érzelmileg telített, kiszámíthatatlan, válaszok nélküli téma, és most már ott tartanak, hogy a bizonytalanság, a mocsár, a régi kudarc is sokkal jobb a Fidesznek, mint amiről jelenleg szól a közélet. Azaz arról, hogy amihez nyúlnak, elporlad vagy offshore bankszámlára kerül.

Ha szétnézünk az oktatásban, az egészségügyben, a gyermekvédelemben, a boltok kasszájánál, akkor az a helyzet, hogy a Covid-kezelésen még lehet vitatkozni. Lehet érveket találni pro és kontra, hogy abban a helyzetben mit kellett, mit lehetett volna tenni. Erre ma sincsenek egyértelmű válaszok. Az, hogy az ország mára a működőképesség határán van, és csúcsra járatják a rablóprivatizációt, az viszont aligha lehet vitatéma.

(forrás: https://www.facebook.com/pottyondyedina)