A kormány szerint Magyarország eddig is sajátos helyzetben volt, mert szemben más ICC-tagállamokkal, az Országgyűlés soha nem hirdette ki a bíróság statútumát, így az nem lett a belső jog része, vagyis letartóztatni sem lehetett ez alapján senkit, így az izraeli miniszterelnököt sem. Semjén Zsolt már a bejelentés napján benyújtotta az Országgyűlésnek a kilépésről szóló törvényjavaslatot - emlékeztet a hvg.hu.
A 24.hu felidézi, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság főügyésze tavaly májusban kérte az elfogatóparancs kiadását Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökre, illetve Joáv Galant védelmi miniszterre, és a palesztin Hamász három vezetőjére is körözési kérelmet adtak ki háborús és emberiesség elleni bűncselekményekért. Az ICC végül 2024 novemberében adta ki az elfogatóparancsot az izraeli kormányfő ellen, akit Orbán Viktor még aznap meghívott Magyarországra.
Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter még az izraeli miniszterelnök érkezése előtt arról beszélt a Kormányinfón, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság „egy tiszteletreméltó kezdeményezés volt”, ugyanakkor az elmúlt időszakban azt látni, hogy – és erre a Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő elleni vádemelés a legszomorúbb példa – politikai testületté vált.
