A miniszterelnök ünnepi beszéde a korábbi évekhez képest sokkal visszafogottabbra sikerült. Központi eleme a Szovjetunió és az Európai Unió összemosása volt, már nem először. Orbán nem először mosta rá Brüsszelre az elszovjetesedést, a motívum már évekkel ezelőtti beszédeiben is előkerül. Magyarország nem kér függetlenségének megnyirbálásából, ez volt a miniszterelnök legfőbb mondanivalója. Nacionalista kirohanásának sok alapja nincsen, erős ellenzék híján azonban nem maradt más választása, mint a kritikus uniós vezetés ostorozása.

Mélypontjára zuhant a magyar demokrácia. Ilyen körülmények között kellett volna méltóságteljesen megemlékezni az '56-os forradalomról, és annak áldozatairól. '56-ban az elnyomás ellen mentek az utcára a magyarok, harcoltak a demokráciáért, a sajtószabadságért. A harmadik magyar köztársaság kikiáltásával ezt meg is kaptuk, rá 25 évvel viszont az az Orbán Viktor kezdte meg ennek leépítését, aki '89-ben még a demokrácia egyik legnagyobb szószólója volt.

Úgy fordultunk rá a 60 éves évfordulóra, hogy nemcsak nevében, hanem szimbolikusan is háttérbe szorult a köztársaság fogalma Magyarországon. Önkényes alapon záratnak be ellenzéki újságokat, amikor azok a kormány korrupt ügyeiről cikkeznek, oligarcháknak osztják szét a nemzet vagyonát és az uniós forrásokat, vegzálják a civilszervezetek, amikor azok a kormány kínos ügyeit kapargatják, és kidobóemberekkel akadályozzák meg, hogy az ellenzék élni tudjon politikai felhatalmazásával.

(további részletek: tenytar.blog.hu)