„Én nem adom fel, soha, soha, soha, én sohasem adom fel" - ezzel kezdte Orbán Viktor a Budapest Kongresszusi Központban tartott eseményen a küldöttek előtt mondott beszédét, hozzátéve, hogy a Fidesz tanácskozása most nem ünnepi, hanem munkakongresszus.

A 2010 óta kormányzó Fidesz-KDNP vereségét és a Tisza Párt kétharmados győzelmét hozó 2026-os országgyűlési választásokat követően tartott első kongresszuson a volt miniszterelnök a választási vereség okai között említette, hogy a választási üzenetük nem működött, az ellenfél előnyét nem észlelték időben, tévesen feltételezték, hogy a részvétel nem megy a korábbi csúcs fölé, továbbá azt is, hogy az ellenfél mozgósítási újításai sikeresebbek voltak.

Hozzátette: a velük szembeni gyűlöletkampányokra és a korrupciós vádakra nem adtak hatékony választ. Emellett a digitális térben katasztrofális vereséget szenvedtek, ráadásul a külföldről vezérelt algoritmusok "szemet szúró mértékben az abszurditás határáig részesítették előnyben mindazt, ami a kormányváltást szolgálta". A Magyarországot fenyegető háborús veszélyről szóló üzeneteiket pedig ellenfelük sikeresen semlegesítette - sorolta.

Orbán Viktor arról is beszélt: nem sikerült megtalálni azt a politikát, ami az általános európai gazdasági hanyatlás ellenére is sikeres, valamint nem vállalták, hogy olyan gazdasági és szociális vállalásokat tegyenek, amelyekről tudta, hogy teljesíthetetlenek.

Úgy értékelt: a választás a fiatalok körében elszenvedett „brutális arányú vereségen úszott el". Ezt személyes kudarcnak nevezte, jelezve: érti, hogy a fiatalok körében mind személyét, mind a programját „durván elutasították". Orbán - akit a küldöttek ismét pártelnökké választhatnak egy évre - elismerte, hogy a választási vereségért őt terheli a felelősség, hozzátéve: ezért mondott le, és indítványozta a mai kongresszust is. „Ki nem állhatom azokat a vezetőket, akik erős vezetői jogosítványokat kérnek és kapnak, de ha baj van, másokra mutogatnak" - jegyezte meg.

Szerinte nem helyes „elverni a port" a kampányfőnökön, a regionális igazgatókon, az egyéni kerületben vesztes jelölteken vagy a választókerületi elnökökön, mert - mint mondta - végül is a „stratégiai hibák gazdája én vagyok és nem ők".

Orbán Viktor beszélt a kongresszus által elfogadni tervezett alapszabály-módosításról, amit azzal indokolt: 16 év után kormányzó pártból ellenzéki párt lettek, ami változást követel, és a jelenlegi szervezeti forma most már inkább „kényszerzubbony, mint munkaruha". Szerinte a Fidesz 16 évig fantasztikus kormányzópárt volt, de a kormány támogatása felemésztette a párt közösségi erejét, 2010 és 2026 között „hatalompárttá" váltak. Minden szempontot megelőzött a hatékonyság és a fegyelem, a Fidesz egy akaratátviteli eszközzé, szinte félkatonai kormányzó párttá vált - tette hozzá.

Szerinte most vissza kell alakulniuk mozgalmi párttá, amelyben „utasítások helyett barátság, alá-fölérendeltség helyett szemmagasság, fegyelem helyett spontaneitás, bicepszek helyett lelkierő", több polgári érték és kevesebb katonai erény a jellemző.

Közölte: ennek érdekében a választókerületi rendszer kivezetését, a településekhez és a vármegyékhez való visszatérést javasolják. Jelezte: megszűnne a regionális igazgatói poszt is, és 28 tagú elnökség jönne létre, amelyben a vármegyei elnökök automatikusan tagok lennének a választmány elnöke, az európai delegációvezető és a parlamenti frakcióvezető, valamint a pártelnök és a négy alelnök mellett.

„Legyen elnökünk, hogy valakinek a nyakába akaszthassuk a kolompot, és válasszunk négy alelnököt, akik képesek újratölteni a Fidesz lemerült közösségi akkumulátorait" - fogalmazott.

Egyúttal ismét a párt alelnökének javasolja Gál Kinga európai parlamenti képviselőt, aki összekötő lesz az elnökségben az európai Patriótákhoz. Új alelnöknek javasolta - a posztot jelenleg betöltő Kósa Lajos, Kubatov Gábor és Németh Szilárd helyére - Gyopáros Alpárt, a Magyar Falu Program volt kormánybiztosát a vidék képviseletére, Bóka János, volt európai ügyekért felelős minisztert, a Fidesz frakcióvezető-helyettesét a meggyengült polgári-politikai közép megerősítésére, és Salgótarján polgármesterét Kreicsi Bálintot az önkormányzatok képviseletére.

„Szeptemberig tegyük rendbe a Fideszt a pincétől a padlásig!" - fogalmazott.

Arról is beszélt: megújították a parlamenti frakciót is, ahol „radikális vérátömlesztést" hajtottak végre, 25 képviselőt lecserélve. Orbán Viktor emlékeztetett: a '60-as éveiket taposók, Semjén Zsolt, Kövér László és ő maga is hátraléptek, hogy a vezetést átvehessék a negyvenesek.

Orbán Viktor hangsúlyozta: ellenzékben az emberek hangjának kell lenniük, szervezni kell a kormány hibás döntéseivel és erőszakos hatalmi visszaéléseivel szembeni ellenállást, szellemi-politikai otthont kell adni a nemzeti értékekben hívőknek és meg kell védeni azokat, akiket igaztalanul bántanak, valamint készen kell állni arra az esetre, ha a kormány "befuccsol".

Orbán Viktor úgy értékelt: a kormány „lassan bántalmazó kapcsolatban lesz az egész országgal. (…) Úgy is mondhatom, hogy ma az ország a Varga Judit" - utalt a volt igazságügyi miniszterre, Magyar Péter miniszterelnök volt feleségére. Azt ígérte: nyár végére a Fidesz újra rendezett, erős és barátságos közösség lesz, őszre pedig kiderül, meddig tűri az ország, hogy a kormány „folyamatosan abuzálja", meddig tűri, hogy a liberális gazdaságpolitikusok kísérletezzenek a családokon.

„Ha ez így megy tovább, ősszel eljön az ellenállás, a Patrióták nagy nemzeti mozgalmának az ideje. Mire a falevelek lehullanak, a megújult Fidesznek készen kell állnia" - fogalmazott.

(mti)